A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR HELYZETE AZ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRt'GlI TANÁCS ELŐTT 1955-ös Évkönyvünkben beszámoltunk a könyvtárunkban végzett ún. felmérésről. Megemlítettük, hogy a felmérés elsőrendű céljai a magyar könyvtárak között elfoglalt helyünknek tisztázása és megállapított feladatainknak a felsőbb irányító szervek által történő jóváhagyása voltak. A feltárt tények pedig, úgy gondoltuk, jó alapot nyújthatnak könyvtárunk távlati terveinek elkészítéséhez. A felsőbb hatóságok jóváhagyása nem késett sokáig. 1956 márciusában megjelent a könyvtárügyet szabályozó miniszertanácsi rendelet, a tanács végrehajtóbizottsága pedig 1957 végén kérte, hogy jóváhagyásra terjesszük elő a könyvtár új szervezeti szabályzatát. A távlati tervek kidolgozására is sor került. Egységes terv készülhetett az egész könyvtári hálózat részére, miután a kerületi könyvtárakat visszacsatolták. A felmérés, a tervezett szervezeti szabályzat és a legfőbb vonásaiban kidolgozott három éves terv alapján, a Művelődésügyi Minisztérium felszólítására beszámolót készítettünk az Országos Könyvtárügyi Tanácsnak „A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban végzett felmérés, javaslat a könyvtár feladat- és gyűjtőkörének meghatározására” címmel. A beszámolót a Tanács 1957 július 12-i ülésén tárgyalta. Az elnöklő Haraszthxj Gyula, az Akadémia könyvtárának vezetője megállapította, hogy a beszámoló mintaszerű, a könyvtár gondos munkával állította össze. Helyesen ismerte fel hármas feladatát: a) az ország legnagyobb közművelődési könyvtára, b) országos szakkönyvtár a társadalmi kérdés és az újkori történelem területén, c) várospolitikai szakkönyvtár és a Budapestre vonatkozó nyomtatott termékek gyűjtőhelye. Kőhalmi Béla egyetemi tanár, a Széchényi könyvtár módszertani osztályának munkatársa több kérdésre mutatott rá. A könyvtár központjának, és alacsonyabb szinten a kerületi könyvtáraknak be kell szerezniük a közérthető, népszerűsítő munkákat a tudományok minden ágából. Valóban a könyvtár feladata, hogy végre Budapesten felállítsa az első önálló ifjúsági könyvtárat és zenei, művészeti közkönyvtárat. Az első ifjúsági könyvtárt azonban a többinek is kell követni. Helyeselte azt a javaslatot, hogy elsősorban a Budapesti Tanács és intézményei, de általában minden kiadó kötelespéldányt adjon a könyvtárnak a budapesti vonatkozású kiadványokból. Mindent meg kell tenni a könyvkötési lehetőségek fokozásáért, hiszen ez az állományvédelem egyik alapja. Nagy óvatosságot ajánlott a könyvtár anyagából leválasztandó könyvek kérdésében. Bármennyire helyes is, hogy a különböző tudományok területén, akár a könyvanyag átadásával is, rendet teremtsünk a szakkönyvtárak között, mégis nagyon alaposan, az érintkező határterületek figyelembevételével lehet csak a már bedolgozott anyagot leválasztani. Kovács Máté, a Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója hiányolta, hogy a beszámoló nem foglalkozik a többi tudományos könyvtárral és a hálózatba nem tartozó fővárosi közművelődési könyvtárrakkal való kapcsolattal. Felvetette az idegennyelvű szépirodalom kérdését. A fővárosban ma, a nagy deviza-megterhelést jelentő nyugati könyveket is beleértve, feleslegesen sok helyen gyűjtik az idegennyelvű szépirodalmat: a Gorkij könyvtárban, az egyetemek megfelelő nyelvi tanszékein és a Szabó Ervin könyvtárban. Az olvasók mégis nehezen tudnak ehhez az anyaghoz hozzájutni, rendet kellene tehát teremteni. Egyeztetni kell a helyes központosítást a kerületi könyvtárak önállóságával, különösen a könyvbeszerzés területén. 53
