A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
Feleslegesnek tartjuk, hogy e helyen minden tapasztalatunkról beszámoljunk, bőven és részletesen megbeszéltünk már mindent szakmai értekezleteinken, több tanulságot pedig már közvetlenül munkánk során is felhasználtunk. Ezért csak a legjellemzőbb benyomásokról szólunk. A könyvtár központjának 1928-ban készült épülete megtestesíti azt a tervet, amelyről Szabó Ervin és Lajta Béla építész 1911-ben oly merészen álmodozott. A könyvtár elemi munkáját biztosító helyiségek is tágasak, bőven méretezettek, ezek mellett még korszerű kiállítási helyiség, színházterem, előadóterem, zeneterem, külön hatalmas gyermek olvasóterem szolgálja a korszerű könyvtár sokrétű feladatát. A prágai városi könyvtár funkciója, elsősorban a központé, eltérő a mienktől, teljesen egynemű: a cseh főváros dolgozóit kell ellátnia olvasnivalóval. Tudományos profilja nincsen és nem gyűjtőhelye a helytörténeti irodalomnak sem. A magasszintíí közművelődési feladatokat már jelentősen megosztja az egyetemi könyvtárral, amely mindenkinek hozzáférhető, általános tudományos gyűjtőkörű közművelődési könyvtár is. A városi könyvtár nevében viseli a népkönyvtár elnevezést is. E „tiszta népkönyvtári funkció” egyrészt sok munkafolyamatot rendkívül egyszerűvé tesz, másrészt módot nyújt az adott lehetőségek koncentrálásához, a sokrétű közművelődési munkára. Rendkívül egyszerű például, hogy az állomány gyarapítása döntő többséggel az új megjelenésű könyvekből történik. A központ egyik osztálya, kollektorként, központilag végzi a beszerzést és a feldolgozást a kerületi könyvtáraknak is. Devizakeretük nincsen, szovjet és népi demokratikus könyveket is csak a prágai könyvüzletekben vagy az egyes országok művelődési képviselőitől vásárolnak. Egyszerű az olvasószolgálat is. A központban több mint 15 000 kötet áll szabad polcon az olvasók rendelkezésére. Több kerületi könyvtárban a teljes anyag szabad polcon áll, de mindenütt legalább a könyvek négyötöde. Jól szerkesztett katalógus mindenütt található, de gyakorlatijelentősége, különösen a kerületekben nagyon csekély. Figyelemreméltó a központ saját rendszerű szakkatalógusa és ugyanott a szépirodalmi művek analitikus címkatalógusa. A szabadpolc rendszer — melyről hazánkban a viták éppen a csehszlovák és német tapasztalatok nyomán folynak, meglepően széleskörű kiterjesztésére magyarázatot kaptunk: a nyomasztó személyzethiány miatt érte el a jelenlegi mértéket. Hozzánk viszonyítva a legtöbb munkahelyen feleannyi könyvtáros látja el a mienkkel azonos forgalmat. Cseh kollegáink nem kívánnak letérni a bevált szabadpolc rendszerről, szeretnék viszont javítani az arányt az olvasónak közvetlenül nem hozzáférhető és a könyvtáros által kezelt raktári anyag között. Ésszerűnek láttuk a gazdasági feladatok megszervezését is. A kerületi könyvtárak szabadon rendelkeznek néhányszáz koronával a kisebb beszerzésekhez. Mindezen egyszerű könyvtártechnikai módszerek mellett sokrétű a könyvtár közművelődési munkája. Két csoportba lehet összefoglalni: munka a különleges közművelődési gyűjteményekben, a gyermekkönyvtárakban és a zenei könyvtárban, valamint a tágabb értelemben vett propagandatevékenység. A közel 100 000 kötetes Bedrich Smetana zenei könyvtár a legnemesebb értelemben vett zenei népkönyvtár. Könyv-, kotta- és hanglemez anyaga fontos tárháza a cseh főváros zenei életének. A zeneteremben rendezett hangversenyek kiemelkedő művészeti események. Tekintve, hogy Magyarországon sehol nincsen hasonló gyűjtemény, felállítása viszont éppen napjainkban került napirendre, nagyon sok tapasztalatot vehetünk át a gyűjteményből. A központi gyermekkönyvtár felszerelése kielégíti a legmagasabb igényeket is. A nagy olvasóterem a népszerű gyermekkönyvek alakjait ábrázoló képekkel van feldíszítve, kis gyermekbútorokkal van berendezve. Beépített bábszínpadon tartják az előadásokat, televíziós készüléken nézik a gyermekek az ifjúsági műsorokat, keskenyfilm vetítőgép szolgálja a mozielőadásokat. A központ mellett a kerületekben 37, részben önálló gyermekkönyvtár található. Nem ritka, hogy ezeknek a könyvtáraknak is saját bábszínháza, a felnőtt részleggel közösen pedig lemezjátszója és televíziós készüléke is van. A korszerű felszerelés mellett nagy szeretettel végzik a könyvtári munkát is. Faliújságok, képes katalógusok tájékoztatják a gyermekeket a könyvekről, melyeknek nagyobb része a szabadpolcon áll. A személyzethiány a gyermekkönyvtárakban is arra kényszeríti a könyvtárosokat, hogy egy munkatárs váltakozva több könyvtárban is ellássa a munkát, nagyon értékes ezért a nagyobb gyermekekből verbuvált önkéntes munkatársak segítsége. 122
