A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

táros segítségével maguk választják ki a számukra legmegfelelőbb könyveket. Figyelemre­méltó kísérlet ez könyvtárhálózatunk olvasószolgálatának továbbfejlesztésére. 1956 második negyedében kivált a könyvtár szervezetéből a szovjet-osztály (az orosz- nyelvű könyvtár) és a Gorkij-könyvtár kötelékébe került. Ezáltal — felsőbb határozat alapján — megalakult a központi orosznyelvű könyvtár. A Pedagógiai Könyvtár — melynek önálló Országos Pedagógiai Könyvtárrá alakulása évek óta elhatározott tény s melynek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból való kiválását a könyvtári alaptörvény is kimondja — még a könyvtár egyik osztályaként működött a beszá­moló időpontjában. (A Pedagógiai Könyvtár leválása könyvtárunkról 1958 július 1-én tör­ténik meg.) Mód Péter intézetvezető 1956 júniusában — visszatérve a külügyi szolgálatba, — meg­vált a könyvtártól. Működésének egy esztendeje fontos korszak volt könyvtárunk életében. Vezetése alatt részben tisztázódtak könyvtárunk tudományos feladatai a gyűjtőkör, a biblio­gráfiai tevékenység és a budapesti tájkönyvtári jelleg területén. E feladatok ellátását szol­gálták Mód Péter intézkedései szervezeti és könyvtárpolitikai téren. A könyvtár vezetését 1956 szeptemberében Révész Ferenc vette át. Winter Pdlné intézetvezetőhelyettes 1957 novemberében egy éves szabadságra ment. A beszámoló két évében a könyvtár tevékenységének fontos elvi kérdései kerültek tisztázásra. Ezt a célt szolgálta az 1956-ban lefolytatott könyvtári belső felmérés, mely sok tekintetben eredményes volt. 1957-ben azonban több kérdésben — mindenekelőtt a központ közművelődési szerepének az eddigieknél erősebb hangsúlyozásában — új elvi következteté­sekre jutottunk. A felmérés nyomán jelentést készítettünk az Országos Könyvtárügyi Tanácsnak a könyvtár helyzetéről és további terveiről. Előterjesztésünkben fokozottan kidomborítottuk az egységes fővárosi könyvtári hálózaton belül a központi könyvtár gyűjtő­körének közművelődési jellegét és az ebből adódó megnövekedett kulturális- és propaganda feladatokat. Az Országos Könyvtárügyi Tanács 1957 júliusi ülésén megtárgyalta a könyv­tár jelentését s azt teljes egészében elfogadta. A Művelődésügyi Minisztériummal egyet­értésben javasolta az előterjesztés elfogadását közvetlen felettes szervünknek, a Fővárosi Tanácsnak. A legmagasabb könyvtárügyi szerveink által elfogadott előterjesztés szellemében ugyan­csak 1957-ben kidolgoztuk a könyvtár távlati kulturális programját. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ennek alapján, elsősorban könyvállományának propagálását szolgálva, minden eddiginél nagyobb mértékben tűzi maga elé irodalmi, zenei, művészeti, tudományos esték, kiállítások, ankétok rendezését. A kerületi könyvtárak ugyancsak megnövekedett kulturális propaganda tevékenységét a központ nagymértékben támogatná. A kulturális programot felettes szerveink ugyancsak elfogadták. Végül az előbbi elvi jelentőségű könyvtárpolitikai kérdések gyakorlati megvalósítása érdekében 1957-ben kidolgoztuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hároméves fejlesztési tervét és elfogadásra a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé terjesztettük. A könyvtár hároméves fejlesztési terve abból az elvből indul ki, hogy közművelődési és tudományos feladatainak könyvtárunk csak akkor tud megfelelni, ha az ehhez szükséges tárgyi előfeltételeket biztosítják. Elsősorban a két legfőbb könyvtári probléma: a kerületi könyvtárakban elégtelen könyvállomány megfelelő növelése és a központot s a hálózatot egyaránt érintő helyiségkérdés megoldására tettünk javaslatot. Ennek során a könyvbeszer­zési és köttetési költségkeretek 25—50%-os emelését kértük. Javasoltuk a központi könyv­tár szükséges kibővítése érdekében a könyvtárépület mellett fekvő Reviczky u. 3. számú épület számunkra történő átadását, amely biztosítaná a kutatószobák felállítása s az égető raktárhiány megoldása mellett a tervben előírt kiszélesített propagandatevékenységünk megvalósítását. A hároméves fejlesztési tervben tíz új kerületi könyvtár felállítása szerepel. Emellett a fejlesztési terv a meglevő kerületi könyvtárak közül többnek olvasóteremmel és gyermek­kölcsönző részleggel való bővülését, nyolc új sajátkezelésü könyvállomás létesítését s néhány 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom