A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
G. Nyilas Márta és munkatársai: Az új magyar irodalom olvasása a kerületi könyvtárakban
B. I. tsz-dolgozó, rákoskeresztúri könyvtárunk olvasója elmondja, hogy legjobban Mikszáth Kálmán és Veres Péter írásait szereti, Mikszáth huncut történeteit élvezi, Veres Pétert pedig közel érzi magához. „Hogyne olvasnám szívesen, mikor az én életemről szól és tanulni lehet belőle.” Ügy tűnik neki, hogy a „Próbatétel” szereplői személyes ismerősei. Nagyon lelkesen beszél Kovács György Vetéstől-aratásig c. könyvéről. Szerinte ez a forma alkalmas arra, hogy parasztemberrel megkedveltesse az olvasást. A könyv felsorolja a legfontosabb mezőgazda- sági munkákat, de mondanivalóit humoros apróságokkal, adomákkal, hasznos tanácsokkal fűszerezi. (Bár itt nem szépirodalomról volt szó, ennek a megjegyzésnek közlését fontosnak tartottuk, mint a parasztság olvasási igényére jellemző adatot.) Veres Pétert nemcsak a parasztolvasók szeretik. K. K. idősebb asztalos is őt emlegeti. Az Almáskert több figurájára ő is ráismert. A Rossz asszonyról az a véleménye, az eset valóságos, van ilyen az életben, csak Józsi nem volt öntudatos munkás. A Rossz asszony-nyal kapcsolatban gyakran halljuk azt a megjegyzést, nem kellett volna tűrni az asszony ,,disznó,-uigait”. N. L. sztahanovista lakatos is erről beszél. Ö is kedves írói között nevezi meg Veres Pétert, bár szerinte hibája, hogy egyes részleteket túlságosan kidolgoz. Sem a városi értelmiségieket, sem a munkásokat nem érdekli — mondja — a mezőgazdasági munkák (pl. boglyarakás) részletekbe menő, aprólékos leírása. A legismertebb, legolvasottabb írók Kossuth- díjasaink. De beszélnek olvasóink minden nemrégiben megjelent könyvről, különösen azokról, melyek az embereket naponta foglalkoztató problémákat vetik fel. B. L.-né könyvelő elmondotta, különösen az a probléma érdekli, hogyan alakul a házastársak egymás közötti viszonya, ha nem egyformán fejlődnek. Soós Magda: Erős szálak, Örkény István: Házastársak és Nemes László: Felesleges ember c. könyvek alapján kifejtette saját nézetét — joga van a házastársnak elhagyni párját, ha az őt visszahúzza. Nemes László könyve, a „Felesleges ember” több olvasónkat foglalkoztatta. Vita alakult arról, lehet-e elégedett valaki, aki magas pozícióból alacsony munkakörbe került? Sós Magda könyve is több olvasónkat foglalkoztatta. K. I. egyetemi hallgatónő a könyvet ugyan közepesnek tartja, de nagy érdeklődéssel olvasta a gyár életének leírását. S. M. műszaki alkalmazott szerint jól oldotta meg az írónő az új és régi értelmiség viszonyának leírását. Több olvasónk a regény hibáira mutatott rá. V. Gy.-né háztartásbeli szerint „hosszadalmas”,. L. A. tisztviselő szerint „nincs benne élet” Érdekes, hogy a három olvasó véleménye egybehangzóan az: Azsajev: Távol Moszkvától c. regényére emlékeztet, annak jól ábrázolt alakjai, jellemzése nélkül. Nemes László másik regénye, a Tiszta szív is sok megjegyzést váltott ki olvasóinkból. V. L.-né Közért-alkalmazott érdekes, hasznos könyvnek tartja. A főszereplőnek kevés volt az önbizalma, ezért tudott rá annyira hatni főnökének látszólagos fölényes tudása. V. A. érettségiző diákleány szerint az író jól ábrázolja, amilyen mértékben távolodik el az asszony a munkásságtól, úgy veszi fel a polgári szokásokat. Gy. A. műszaki tisztviselőnek kevésbé tetszik a regény: jó lenne, ha igaz lenne. Ha valaki nem válik be funkciójában, nem ilyen szépen magyarázzák meg neki, hogy menjen vissza munkapadjához. M. L. technikusnak sem tetszett a könyv: sokat filozofál az író, túlzottan használja a mai mozgalmi nyelvet. Palotai Boris Ünnepi vacsora c. könyvének is különböző a visszhangja. Általában tetszik. A vita azon van, hogyan képzelhető el, hogy akinek családja, gyereke van, a húszezer forintos Kossuth-díjat teljes egészében testvérei között osztja szét. Sz. J.-né is felveti ezt a kérdést, bár szerinte Palotai Boris nagyon sokat fejlődött korábbi írásaihoz képest. L. M. szerszámkészítőnő elmondta, hogy általában nem szereti olvasni az új magyar regényeket, mert legtöbb a termelésről, a munkáról szól s kevésbé a magánéletről. Neki Palotai Boris könyve éppen azért tetszett, mert a magánélet problémáit vetette fel. A városligeti jelenet szerinte a legszebben ábrázolt szerelmi jelenet az utóbbi időben írtak között. Egyike a legsikeresebb könyveknek Bárány Tamás Húsz év című könyve. Sch. M. főellenőr Kossuth-díjra érdemesnek tartja a könyvet. Végigvezeti az embert az első világháborútól 1950 végéig. Hyen könyvre van szükség, amely kiválóan érzékelteti a múltat és utat mutat a jelenben. P. I. munkásnő szerint a könyv minden sora igaz. Egyik rokona ismerte is a szóban- forgó családot. M. E. is igaznak találta a könyvet. ö is átélte a heti 5 pengős fizetést és a könyv olvasásakor saját múltját élte át. A könyv 105
