A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
Zoltán József: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai munkássága 1945-1954
készült nagyobb terjedelmű bibliográfiai kézikönyvek. Könyvtárunk ezenfelül bekapcsolódott más budapesti nagykönyvtárak időközben szintén megindult élénk bibliográfiai tevékenységébe. Rendszeresen kiegészítette az Országos Műszaki Könyvtár olvasási terveinek szakanyagát a vonatkozó szépirodalommal, több más tudományos könyvtárral együtt részt vett a Központi Statisztikai Hivatal könyvtára kezdeményezésére készült „Tervgazdasági, statisztikai és számviteli bibliográfia” munkálataiban. Ajánló bibliográfiákat készített a Népművelési Minisztérium, a DISZ, az MNDSZ, az MSZT stb. részére, hogy a tömegszervezeteken keresztül is a legközvetlenebbül szolgálja a kultúrforradalom célkitűzéseit. EBBŐL A VÁZLATOS FELSOROLÁSBÓL is kitűnik, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a felszabadulás óta is jelentős bibliográfiai tevékenységet fejtett ki. Elsőként ismerte fel, hogy a bibliográfiai munka a szocialista társadalomban a könyvtári munka szerves része, a dolgozók szakmai és politikai képzésére szolgáló eszköz, amely a benne rejlő propagatív erő révén arra is hivatott, hogy megszilárdítsa a marxista—-leninista világnézet térhódítását, támogassa a termelő feladatok végrehajtását és a tudományos munkát. A könyvtár bibliográfiai munkájának nagy lelkesedéssel és kitartó szorgalommal vállalt és végbevitt teljesítménye a számok tükrében is megmutatkozik : 1945 és 1954 között közel 100 bibliográfiai kiadványa jelent meg, hozzávetőlegesen 6000 oldal terjedelemben, kereken 90 000 példányban. Ezek a kiadványok, elsősorban a nagyobb példányszámban megjelent közérdekű bibliográfiák, számos könyvtárba jutottak el, példát mutattak más nagy könyvtáraknak a bibliográfiai tevékenységre és öregbítették könyvtárunk jó hírnevét, amely kezdeményezésével és lendületével magával ragadta a többi könyvtárat is. Ennek a nagyarányú bibliográfiai tevékenységnek külső elismerése sem maradt el : több bibliográfusunkat legfőbb felügyeleti szervünk, a Népművelési Minisztérium a „Szocialista kultúráért” jelvénnyel tüntette ki. Nem kétséges, hogy a könyvtár bibliográfiai kiadványai nagyjában és egészében valóban hiányt pótoltak az olvasómozgalomban és nép- könyvtári vonalon komoly segítséget nyújtottak könyvtárosnak és olvasónak egyaránt. Országos kultúrpolitikánk hiányosságai azonban szükségszerűen tükröződtek könyvtárunk bibliográfiai tevékenységében is. Mindenekelőtt a felsőbb szervek irányító tevékenységének hiányaira kell rámutatnunk : nem volt olyan szerv, amely a bibliográfiai munkát tervszerűen irányította és a különböző könyvtárak ez irányú tevékenységét összehangolta volna. így készültek több ízben párhuzamos munkák ; pl. a Szabó Ervin Könyvtár által tervbe vett — és el is készített — bibliográfia a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagáról a Közgazda- sági Egyetem Könyvtárának és a Szegedi Egyetem Könyvtárának tervfeletti kiadásában is megjelent. Az ilyen párhuzamos munkák veszélye ma már nem áll fenn, az összehangolás feladatát az Országos Széchényi Könyvtár látja el. KULTÚRPOLITIKÁNKBAN a kultúrforradalom első szakaszában érvényesült sematizmus bizonyos fokig rányomta bélyegét a könyvtár bibliográfiai munkájára is. Nem olyan értelemben, hogy olyan bibliográfiák készültek, amelyekre nem lett volna szükség, hanem olyanok, amelyekre nem elsősorban lett volna szükség : a könyvtár nem mindig vette figyelembe a ténylegesen jelentkező szükségleteket. így feldolgozásra kerültek elvont elméleti témák, amelyeknek a feldolgozása, hangsúlyozzuk, nem volt helytelen, de háttérbe szorította az olvasók és könyvtárosok által hiányolt útleírások, életrajzok, olvasmányosan megírt történelmi monográfiák, népszerű természettudományos, kalandos vagy humoros művek irodalmát összegyűjtő bibliográfiák készítését. Ez a könyvkiadásunk helyzetével összefüggő hiányosság azonban a könyvtár felszabadulás utáni bibliográfiai tevékenységének csak első szakaszában állott fenn ; azóta a könyvtár tervébe iktatta a felsorolt témák bibliográfiai feldolgozását is. A felső vezetés hiányosságát mutatja az országos bibliográfiai munka tervszerűtlensége. Az 1953-ban megjelent 120 hazai bibliográfiai kiadvány közül csak 46 készült terv szerint, a többi terven felül. Ugyanez a szám a Szabó Ervin Könyvtárban így alakult: a tervbe vett 34 kiadvány helyett 37 jelent meg, ezek közül 13 a terv szerint. Országos jelenség volt a bibliográfiai tevékenység túlméretezettsége. Volt olyan esztendő, amelyben 250 ajánló bibliográfia jelent meg. A tapasztalat szerint ezt a nagymennyiségű bibliográfiát könyvtáraink még nem tudták teljes egészében felhasználni. „Népkönyvtáraink még fiatal intézmények, az olvasótábor 87
