A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fennállása 50 éves évfordulójának megünneplése

már beszámolójában ismertetheti s így a hozzászólások valóban a könyvtár egész munkáját érintsék. Az értekezletet megelőző hetekben kérdőíveket osztottunk ki olvasóink között. Száz kérdőíven érkezett válasz. A válaszokon általában meglátszott, hogy az olvasók sajátjuknak érzik a könyvtárat, munkájukhoz, tanulásukhoz sok segítséget kapnak tőle, tanácsaikkal, javaslataikkal szeretnék még jobbá tenni. Örömmel mértük le azt a fejlődést is, amely az előző esztendőkhöz képest végbement. Hiányoztak a kérdőívekről a hosszú ideig állandóan visszatérő panaszok a világításra, a könyvek lassú kihozására, a folyóiratok és napilapok nehézkes kiadására stb. Kértek viszont olyan munkákat, amelyek tervünkben szerepelnek: az elveszett könyvek katalóguscéduláinak kivétele, kutatószoba berendezése stb. A könyvbeszerzési kérések általában gyűjtőkörünkből kieső anyagra, műszaki, orvosi, természettudományi könyvekre vonatkoztak, bizonyítva, hogy szükség van ilyen jellegű kölcsönző könyvtárak felállítására. Javasoltak újításokat is: szállítókocsit a könyvek mozgatásához, ülésrendi táblát az olvasótermekbe, neonvilágítást, mikrofilm-leolvasót. A beérkezett kérdőívek mindegyikére külön levélben is válaszoltunk.

Az olvasóértekezleten Winter Pálné intézet- vezető tartotta a beszámolót. Ismertette az olvasók előtt is az 50 éves évforduló jelentőségét, röviden vázolta a könyvtár történetét, Szabó Ervin kiemelkedő munkásságát, azokat az okokat, amelyek miatt a burzsoázia elgáncsolta nagy könyvtárépítő terveit. Megállapította, hogy a Szabó Ervin által megteremtett szervezet, az általa kidolgozott módszerek óvták meg a könyvtárat a két világháború között a teljes lezülléstől. A bevezető után rátért az olvasókat közvetlenül érdeklő kérdésekre :

,,A vesztett háború után, amikor Szabó Ervin már halott volt, legjobb tanítványai emigrációban, akkor egyszerre hirtelen lett pénz a könyvtárépület megvásárlására. Persze a dolog hátterében úri huncutságok húzódtak meg és egy olyan összegből, amelyből modem könyvtárépületet is építhettek volna, «megmentettek» egy tönkrement grófi családot. Persze az épület nagyon szép, de már megvásárlásakor sem volt könyvtár céljaira alkalmas, ma pedig úgy érezzük benne magunkat, mint serdülő gyermek kinőtt ünneplő ruhájában. Kevés a hely az olvasótermekben, szűk a katalógustermünk, dolgozószobáink sötétek, a kutatóknak pedig nem tudunk zajtalan

munkahelyet biztosítani, nem is szólva arról, hogy nincs gépelő-szobánk, megfelelő előadó- ás kiállítótermünk.

1948 óta évről évre fokozottabban érezzük ennek az épületnek terhes voltát. A beiratkozottak száma 1947-től 1953-ig 2104-ről közel ötszörösére, 10 198-ra emelkedett. Több mint 20%-kai emelkedett kölcsönzési forgalmunk és olvasótermünkban vannak olyan napok, hogy kétszáznál is több olvasó fordul meg. Az évek folyamán sok mindent megkíséreltünk, hogy segítsünk az olvasók elhelyezásének nehézségein, gyökeres változást azonban csak egy új épület jelentene."

Winter Pálné ezután olvasószolgálatunk eredményeiről, a megváltozott könyvbeszerzési politikáról, a korszerűsített kézikönyvtárakról, az elzárkózottságból kilépett tájékoztató szolgálatról beszélt. Olvasóink ennek az olvasóértekezletnek előkészítése során sok segítséget adtak javaslataikkal s helyes lenne, hog}-- évente legalább egyszer ilyen baráti megbeszélésre jönnénk össze.

A kérdéseket csoportosítva megválaszolta a kérdőíveken beadott észrevételeket, majd így folytatta:

„Igyekeztem minden észrevételre választ adni és éppen azért, hogy a legkisebb észrevétel se sikkadjon el, ami munkánkban hasznos lehet, mindenkinek írásban kívánunk válaszolni. Nagyon kérem, hogy észrevételeikkel ne várjanak a következő olvasóértekezletig, tegyék meg azokat, amikor a szükség megkívánja. Vegyék igénybe a kívánatkönyvet, ha panaszuk van, a panaszkönyvet.

Mi az olvasókért vagyunk, munkánk az olvasó megelégedésében, panaszában jut kifejezésére, egész munkánk szempontjából elengedhetetlen számunkra, hogy állandó kapcsolatot tartsunk fenn. Meg kell azonban mondani azt is, hogy sok jogos észrevételt nem tudunk azonnal kielégíteni, orvosolni, minden ésszerű javaslatot nyomban megvalósítani, de munkánkat úgy akarjuk folytatni, hogy minden olvasó érezze, véleménye fontos számunk - ra és azt akarjuk elérni, hogy a könyvtár az olvasóknak valóban második otthonává váljék.

Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, feladatunk hármas : biztosítanunk kell a technikai feltételeket a fűtött helyiségektől kezdve a mikrofüm-leolvasóig ; olyan könyvbeszerzést kell megszerveznünk, hogy olvasóink megtalálják a keresett könyveket és állandóan emelnünk kell könyvtárosaink munkájának színvonalát."

64