A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
Több könyvtárunk előadássorozatban ismertette a világirodalom legszebb szerelmes verseit és a világirodalom klasszikusait. Ugyancsak több helyen sikeresen tartották meg „Mérföldes csizmával a humor birodalmában“ c. előadást. Érdekesek voltak azok az ankétok, amelyek széles köröket érdeklő irodalmi kérdésekhez kapcsolódtak. Ilyenek voltak Déry: „Felelet“, Örkény: „Házastársak“, Vidor: „Szökőár“ c. műveiről szóló ankétok. Ezeken az ankétokon megszólalt a közvélemény. Különösen érdekes volt, ha a tárgyalt mű írója is jelen volt, mint ahogy többször volt a könyvtári ankétok előadója Devecseri Gábor, Enczi Endre, Hárs László, Hegedűs Géza és még mások. Az írószövetség tagjai igénylik is a könyvtárakkal és azok olvasóival való kapcsolatot. Aczél Tamás a Magyar Könyvtárosok I. Országos Konferenciáján mondotta: „Az irodalmi közvélemény megteremtése jelentős mértékben a könyvtárosok kezében van, hiszen ők azok, akik közvetlen kapcsolatban vannak az olvasóval, ők a közvetítők az írók és az olvasók között. A sajtó, a folyóiratok kritikája rendkívül fontos a mi számunkra, de igen fontos lenne, hogy megszervezzük és megkapjuk az olvasók széles rétegeinek kritikáját is.“ Több könyvtárunk továbbította az olvasók leveleit az írószövetséghez. Pl. a Rákosi Mátyás Kultúrotthonban működő könyvtár közvélemény kutatást rendezett négy új magyar író egy-egy regényével kapcsolatban. Az elmúlt évek folyamán sok színes, ötletes rendezvény, ankét, előadás volt a kerületekben. Megemlítjük pl. a Magyar Állami Operaház 70 éves jubileuma alkalmából a kispesti könyvtárban Gál György Sándor által tartott, hanglemezekkel illusztrált előadást is. Érdekesek voltak azok az előadások, amelyek egy-egy kerület történetét ismertették. A XIII. kér. Vág utcai könyvtár sorozatos előadás keretében sokrétűen, társadalmi, történelmi, néprajzi szempontból ismertette a kerület történetét. Az újpesti Árpád úti könyvtárban Váradi Sándor újpesti partizán emlékezett meg Budapest — ezen belül Újpest — felszabadításának történetéről. Hasonló jellegű előadások voltak több kerületben, különösen a felszabadulás tízéves évfordulója alkalmából, amikor a kerület mártírjainak életét, mozgalmi munkáját ismertették. Ezek az előadások rendkívül nevelő hatásúak, nemcsak a közelmúlt történetének ismertetését szolgálják, de szolgálják a szocialista hazafiság eszméjét is. Végezetül — példaként — felsoroljuk a sikerültebb rendezvények címét: „Barátság, szerelem, házasság“, „A könyvkiadás fejlődése“, „író és olvasó találkozása“, „2000 év a szerelem birodalmában“, „Az irodalom születése“, „A modern magyar történelmi regény és dráma“, „Induljunk földkörüli utazásra“, „Hogyan szereljünk rádiót“, „A kuruzslástól a penicillinig“ stb. Az előadások nagy részét kultúrműsor mellett ötletes, a témához kapcsolódó könyvkiállítások kísérték. A könyvtári agitáció kitűnő eszközének bizonyultak a felolvasások, amelyek a választási kampányban lettek általános könyvtári módszerré. A felolvasásokat nagyrészt a könyvtáron kívül tartották. A hely megválogatásában könyvtárosaink igen sok leleményességet mutattak. Felkerestek munkásszállókat, tsz-brigádokat, pályaudvarok kultúr- és gyermek-várótermeit, felolvasásokat tartottak a mozikban előadás előtt, iskolákban, szülői munka- közösségeknek, szülők iskoláján, vásárcsarnokokban, tömbgyűléseken stb. A rákoskeresztúri könyvtár dolgozói pl. az egyik termelőszövetkezet ebédszünetében rendeztek felolvasást, amit összekapcsoltak kis úttörő pajtások által tartott műsorral „Utazás az új Magyar- országon“ címmel. Beszélgetések, levelek. A kiállítások sok látogatót vonzanak. Sok jó alkalom kínálkozik a könyvtáros számára, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen az olvasóval, hogy beszélgessen vele és megismerve ízlését, problémáit, megfelelő könyvet ajánlhasson. Pl. a pestlőrinci könyvtáros arrólszámol be, hogy S. N.-né háztartásbeli, többgyerekes anyának könyvet adott a gyermeknevelésről, mert a beszélgetés kapcsán kiderült, hogy nevelési problémái Amannak és nem is gondolt arra, hogy a könyvektől várhat segítséget. Több könyvtárosunk számol be arról, hogy olvasóiknak milyen segítséget jelent a mindennapi munkában az olvasás. Olvasóink sokszor levélben számolnak be a könyvtárosnak egy-egy könyvről alkotott véleményükről, arról, hogy milyen könyveket szeretnének olvasni, mit várnak a könyvtártól 4 Évkönyv — 13-3 49
