A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

mellett régi irattári dokumentumok, fényképek, grafikonok egy-egy kerület múltjáról és jelenéről elgondolkoztatóak és hatásosak voltak. Pl. a rákospalotai fiók kiállítása két részből állt. Egyik a múlt, ahol Rákospalotára, a volt megyei városra vonatkozó eredeti dokumentumok voltak kiállítva, régi újságcikkek, választási képek, a város szociális helyzetére vonatkozó statisztikai adatok stb. A másik „Rákospalota jelene“, a szemléltetés sokféle eszközével mutatta be a kerületi bölcsődék, iskolák fejlődését, új üzemek épülését. A kerület büszkeségei, éltanulók, élenjáró dolgozók, sztahanovisták életét, munkában elért eredményeit is bemutatták a kiállítások. Sok helyen képes albumot készítettek „Épülő új hazánk“ címmel. A mezőgazdasági övezet egyik fiókja a közeli tsz munkaeredményeiről fényképeket* állított ki — fölötte az 1954 óta oly népszerű felírással „Miénk a föld, magunknak műveljük!“ Sok tsz dolgozót hívtak a könyvtárba ezek a képek, többen beiratkoztak és állandó kölcsönzői azóta is a mezőgazdasági szakirodalomnak.

Különösen a felszabadulás megemlékezésével kapcsolatos kiállítások adtak lehetőséget arra, hogy szemléletes módon elevenítsék fel Budapest ostromának egy-egy részletét, a város, a kerület — sőt néha egy utca — tízéves történetét. Az újpesti könyvtár pl. megrajzolta a kerület térképét, ezen piros zászlók jelölték a felszabadító harcok helyeit. További ábrák mutatták tíz év fejlődésének eredményeit. — A VII. kér. Rottenbiller utcai könyvtár gyermekolvasóival készíttette el a kerület térképét. A Verpeléti úti könyvtár kölcsönadta térképét a Verpeléti úti iskolának, segítséget nyújtva a felszabadulás történetének élményszerű megismeréséhez. •

Kiállítások készültek nagy írók, művészek, tudósok, születési vagy halálozási évfordulói alkalmából is. így Mikszáth, Móricz, Ady, Avicenna, Lionardo da Vinci stb. évfordulóinak alkalmából. Ugyancsak kiállításokkal népszerűsítettük az olvasók körében a nagy béke- harcos írókat is.

A választási munka során vált a napi sajtó alkalmazása az agitáció eszközévé. Napilapok fontos cikkeit bekeretezve azóta helyezik el könyvtárosaink jól látható helyen „Mi újság ma?“, „Mai újság“ stb. felirattal. Az „újságsarkot“ sokszor térképekkel és az újságcikk témájához tartozó könyvanyaggal egészítették ki.

Irodalmi estek, ankétok, felolvasások. A kerületi hálózat legsikeresebb és leggyakrabban alkalmazott propagandaeszköze az ankétok, irodalmi estek. Ezeken az ankétokon megtárgyalnak egy-egy irodalmi kérdést — ez a leggyakrabban előforduló forma — azonkívül más, érdeklődésre számottartó témákat is, a politika, művészettörténet, természettudományok, technika stb. köréből. Az ilyenfajta megnyilvánulás, amellett, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy felébresszük az érdeklődést egy-egy kérdés iránt, hogy egy-egy részletterületen gyara- pítsuk az olvasók ismereteit, a legjobb módszer a politikai nevelőmunkára és nem utolsó sorban arra, hogy mint kerületi kultúrközpontot népszerűsítsük a könyvtárat.

Könyvtárosaink régen felismerték az ankétok, irodalmi estek rendezésében rejlő sokfajta lehetőséget és évente több alkalommal is rendeznek ilyet a könyvtár helyiségeiben. Rendeztünk az évek folyamán reprezentatív, sok embert megmozgató, nagy érdeklődésre számottartó ankétokat. Jóllehet ezek igen mutatósak és hozzájárulnak a könyvtár olvasótáborának növeléséhez, talán hasznosabbak azok a rendezvények, ahol csak harmincnegyven ember vesz részt és mód van arra, hogy közvetlen formában vitassák meg az adott kérdéseket.

Egyik legnagyobb szabású rendezvény volt a rákospalotai könyvtár „Élő katalógus“ c. előadása, ötletes, változatos formában mutatták be, hogy milyen kincseket rejt a könyvtár, egyben arra is tanított, szórakoztató formában, hogyan kell a katalógust használni. Sikerét mutatja, hogy a kerület mozija, ahol az előadást tartották, zsúfolásig megtelt.

A zuglói könyvtárunk egyik legjobb rendezvénye Moliére-ről szóló irodalmi est volt. Gyergyai Albert egyetemi tanár előadását Moliére-jelenetekkel színesítették.

Egyik kerületi könyvtárunk a tanácsválasztások idején „Magyar Képeskönyv“ címmel mutatott be irodalmi szemelvényeket előadóművészek tolmácsolásában. Az előadást több- százan hallgatták végig.

48