A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
zeit könyvtár élén. Ereje megfeszítésével, másfólévtizedes fáradozásával terveinek egy töredékét valósította csak meg. Halálakor Budapesten 5 fiókkönyvtár működött. A Tanács- köztársaság sokat tett Szabó Ervin terveinek megvalósításáért. A proletárhatalom rövid 133 napja alatt 2 új fiók született. Az ellenforradalom 25 éve alatt — közel hetvenszer annyi idő alatt — mindössze 6 fiók létesült. A Horthy-fasizmus a népkönyvtárak fejlesztésére nem áldozott. Annál többet adott a könyvtáraknak a felszabadulás után népi demokratikus államunk. A fordulat éve után ugrásszerű gyarapodás indult meg. Nagy-Budapést“kialakulásával az eddig kulturálisan elhanyagolt peremkerületek is könyvtárakat kaptak és ma már a város minden részén a kerület lakosai rendelkezésére állnak a kerületi Szabó Ervin könyvtárak. Az olvasók száma egyre nő, az olvasókkal folytatott munka javul. A fejlődés arányait a következő adatok jellemzik: 1938 1945 1948 1954 Könyvtárak száma ........ \ 13/ 16 19 42 Olvasók száma ............. 1 9 624 16 554 24 942 106 923 Évi forgalom, kölcsönzés Könyvtári köteteinek 1 010 539 382 491 1 202 117 3 108 977 száma ..................... 2 38 687 228 657 249 778 701 694 Könyvtárosok száma ... 37 35 40 124 Ezek az adatok magukért beszélnek. Vegyük figyelembe emellett a felszabadulás óta létrejött szakszervezeti, üzemi könyvtárak nagy számát is és akkor képet kapunk arról, hogy milyen nagy mértékben váltak olvasóvá Budapest lakosai. A könyvtárak fejlődése természetszerűen nemcsak a mennyiségi eredményekben, hanem a munka minőségének emelkedésében is mutatkozott. A továbbiakban a bejárt út fontosabb állomásait kívánják bemutatni. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja a dolgozóknak A közművelődési hálózat a művelődéshez való jogot (48. §.) és meg is adja a lehetőséget fejlődése e jog gyakorlásához. Gondoljunk csak arra, hogy a Horthykorszak kulturális sivárságával szemben felszabadulásunk tíz éve alatt 29 kerületi könyvtárral gazdagodott Budapest. Felszabadulásunk után a könyvtárakban is a romok eltakarításával kezdődött meg a munka. Könyvtárosaink áldozatkészsége és a kerületi hatóságok segítőkészsége eredményeként 1945-ben 16 fiókot tudtunk átadni rendeltetésének. Ebben az évben indítottuk meg három villamos mozgókönyvtárunkat is, melyeknek feladata, hogy azokba a kerületekbe vigyék el és terjesszék a kultúrát, ahol a kerületi könyvtár messze esik a lakosság egy részétől. Mozgókönyvtáraink különösen a peremkerületekben végeztek ebből a szempontból igen fontos munkát. A hálózat továbbfejlesztése a fordulat éve után indult meg nagy lendülettel. 1949-ben három új fiókkönyvtár nyílott meg (XIV. kér. Zugló, XIII. kér. R. M. Kultúrház, II. kér. Corvin tér), 1950-ben az ötéves terv első évében újból hét (IX. kér. Illatos út, XVIII. kér. Pestlőrinc, XIX. kér. Kispest, XX. kér. Pesterzsébet, IV. kér. Újpest, XV. kér. Rákospalota, XXI. kér. Csepol-Királyerdő). Ezzel fiókjaink száma harmincra emelkedett. A most már Budapesthez tartozó — eddig elhanyagolt — peremterületek könyvtárral való ellátása volt főfeladatunk. Az itt működő városi könyvtárakat (Újpest, Pesterzsébet, Pestlőrinc, Kispest, Rákoskeresztúr) a Szabó Ervin Könyvtár átvette saját kezelésébe, minthogy azonban sem könyvanyag, sem berendezés, sem pedig személyzet tekintetében ezek a könyvtárak meg sem közelítették a többi kerületi könyvtár színvonalát, teljes újjászervezésre volt szükség. 1951-ben további hét fiók nyílt meg, mégpedig Sashalmon, Pestújhelyen, Békásmegyeren, Budafokon, Soroksáron, Rákos keres zt úron és VIII. kér. Kálvária téren. Ezzel Budapest minden peremkerülete könyvtárhoz jutott. 43
