A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
sem alkalmazkodott az olvasók helyes és indokolt kívánságaihoz. Kevés válogatási lehetőség mutatkozott a szépirodalmi művek terén, alig jelentek meg klasszikusok. Viszont kétségkívül túlméretezett volt a politikai brosúrák kiadása. Ennek eredményeként gyakori jelenség volt könyvtárunkban az ideológiai és politikai brosúrák nagy száma mellett a kevés fajta, nagy példányszámú szépirodalmi mű. Az alább közölt és a központi szerzeményezés utolsó évéből (1952) származó statisztika képet nyújt könyvállományunk szakok szerinti fejlesztéséről. Szépirodalom: Felnőtt Ifjúsági Összesen Magyar klasszikusok ............ 7 462 2 499 9 961 Modern magyar..................... 1 0 707 6 497 17 204 Szovjet........................................ 14 355 9 142 23 497 Külföldi klasszikusok.......... 2 973 654 3 627 Népi demokratikus .............. 4 025 1 100 5 125 Egyéb .......................................... 3 888 1 061 4 949 Összesen : ................................ 4 3410 20 953 64 363 1 s meret ter jeszto: Felnőtt Ifjúsági Összesen Ideológia ................................... 1 5 000 40 15 040 Természettudomány ............ 1 6 622 1 794 18 416 Technika ................................... 6 131 80 6 211 Magyar történet..................... 2 272 — 2 272 Egyéb .......................................... 1 2 926 250 13 176 összesen: ................................... 5 2 951 2 164 55 115 Összesen szépirodalom és ismeretterjesztő:.............. 9 6 361 23 117 119 478 A fenti kimutatáshoz meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ifjúság számára történt szerzeményezés főképpen könyvkiadásunk akkori hiányosságára mutat rá. A Fiókközpont ezen a téren sokat javított azzal, hogy a felnőtt anyagból kiválogatta a gyermekek és az ifjúság számára alkalmas szépirodalmi és népszerű ismeretterjesztő műveket és áttette az ő anyagukba. A könyvanyag megoszlásának fontos problémája a régi és új anyag viszonya. A hálózat könyvtárainak egy része a felszabadulás előtt létesült és jelentős mennyiségű könyvet hozott, át magával a múltból. 1948-ban az állomány közel 250 000 kötet volt. 1950-ig 127 000 fasiszta, tudománytalan, értéktelen könyvet vontunk ki a forgalomból. A megmaradó, még mindig tekintélyes mennyiségű anyag a múlt szerzeményezésének értékeit tartalmazta és alapját képezte az állomány további fejlesztésének. Ma már az állomány számottevő része a felszabadulás utáni időszakból ered, ami — tekintetbe véve a hálózat négy évtizedes múltját — igen jelentős eredmény. Fontos kérdése továbbá a könyvállomány megoszlásának az élő és holt anyag viszonya. Nem beszélünk itt a rossz, az elavult, a könyvtárba nem illő könyvekről, hiszen azokat el- távolítottuk. A holt, a fekvő anyag egy másik változatáról van szó. Azokról az értékes könyvekről, amelyek a könyvtár polcain porosodnak anélkül, hogy forgatnák őket. Gyakran azért, mert túl nagy példányszámban vásároltuk meg, esetleg azért is, mert nem való a könyvtárba, ott senki sem keresi. Ennek a problémának megoldását nagy mértékben segítheti a könyvtárak közötti szorosabb együttműködés továbbfejlesztése, a fölös könyvanyag átadása, a könyvtárközi csere. Feladatává kell tenni a könyvtárosoknak azt is, hogy megismerjék teljes állományukat. Természetesen ehhez központi segítségre van szükség. Ezen a területen történt is kezdeményezés. 1954-ben az újonnan megjelent könyvek ismertetése mellett megkezdtük a régebben megjelent értékes, de kevéssé olvasott könyvek ismertetését. 39
