A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
A KÖLCSÖNZÖTT KÖTETEK SZÁMA, 1949—1954 i 1 1 949 í 1 950 1951 1 952 1953 1 954 Központi Könyvtár .. 36 052 32 422 33 638 50 237 60 699 73 063 Szovjet Gyűjtemény ... — — 4 504 10 506 15 398 17 396 Pedagógiai Könyvtár .. 9 018 15 496 16 802 16 912 19 371 Összesen .................... 36 052 41 440 53 638 77 605 93 009 109 830 AZ OLVASÓTERMEK LÁTOGATÓINAK (HELYBENOLVASÓINAK) SZÁMA, 1949-1954 1 949 1 1 950 195 1 1 95 2 1 953 1954 Központi Könyvtár .. 47 705 61 347 40 200 66 007 84 827 87 627 Szovjet Gyűjtemény .. — — 3 228 6 282 7 778 8 404 Pedagógiai Könyvtár . — 10 430 5 892 6 594 7 859 5 544 Összesen .................... 4 .7 705 71 777 55 320 78 883 100 464 101 575 E számok kétségtelenül meglepő képet mutatnak. Elsősorban azt mutatják, hogy 1949 és 1951 között a könyvtár forgalma — mind a beiratkozott olvasók, mind a kikölcsönzött kötetek számában — nagyjából stagnál. Mi az oka ennek az olső piílanatnrlehangoló jelenségnek? Az okok rendkívül sokrétűek és mutatják a problémáknak azt a sokféleségét, amelyek akkori kulturális életünk jellemzői. Elsősorban említjük azt, hogy 1949 után óriási fejlődésnek indult a nagybudapesti könyvtárhálózat kiépülése. Egymásután nyíltak meg a kerületi könyvtárak és nem elhanyagolható tényező a szakszervezeti, üzemi könyvtárak létesítése sem. Másik jelentős ok, hogy nem fejlesztettük tovább állományunk értéktelen, tudománytalan anyagát. Ez magával hoztayhogy fokozatosan elmaradt könyvtárunkból az az olvasóréteg, mely állományunknak ezt a legértéktelenebb — okkult tudományok, chiromantia stb. — részét kereste. Az a véleményünk, hogy ennek a rétegnek az elmaradása nem volt veszteség számunkra. Hozzájárult olvasótáborunk számának csökkenéséhez az is, hogy ugyanakkor, amikor emeltük az ideológiai művek vásárlását, szűkítettük a beszerzést az egyéb tudományágak területén. A beszerzésnek ez a leszűkítése az érdeklődők egy részét más könyvtárakba irányította. Egész idő alatt megtartottuk olvasótáborunk legértékesebb részét, azokat, akiket éppen tudásvágyuk, igényességük hozzánk kötött, hisz az ő munkájukat segítette a könyvtár gazdag társadalomtudományi anyaga, újonnan felállított marxista-leninista kézikönyvtára és végül tájékoztató szolgálata, mely éppen a szaktanácsadás tcrülotén végzett értékes munkát. A fenti számok azt is mutatják, hogy ezekben az években a könyvtár inkább mint tudományos szakkönyvtár és nem mint városi nyilvános könyvtár működött. Ezt illusztrálja a beiratkozott olvasók számának (2500) összevetése a kikölcsönzött, kötetek (32 422) számával 27
