A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
Megemlítjük még, hogy városházi közigazgatási szakkönyvtárunkat (raktári jelzete: „Vár“) 1950-ben a Közalkalmazottak Szakszervezetének városházi csoportja saját kezelésébe vette és jelenleg is mint a Fővárosi Tanács dolgozóinak szakszervezeti könyvtára működik. A Szovjet Gyűjtemény (raktári jelzete: „Szov“) 1947-ben létesült. Természetes, hogy 1945 után nagy érdeklődés nyilvánult meg a hazánkat felszabadító szovjet hadsereg országának élete, eredményei, kultúrája iránt. A könyvtár vezetősége ezt az érdeklődést elégítette ki, amikor 1947-ben szerény keretek között megnyitotta a Sztálin úti fiók szovjet részlegét. A közművelődési hálózaton belül adott keretek azonban csakhamar szűknek bizonyultak., 1950-ben ünnepélyes keretek között adtuk át a közönségnek a megnövekedett igényeknek megfelelő, közel 10 000 kötetes újonnan megnyitott Szovjet Gyűjteményt, amely modern, szépen berendezett öt helyiségből álló kiskönyvtár formájában a főépület közelében talált otthont. A Szovjet Gyűjtemény orosznyelvű könyvtár. Célkitűzései lényegében azonosak a központi könyvtáréval. Teljességre törekedve gyűjti a Szovjetunió társadalmi, gazdasági életére, földrajzára vonatkozó irodalmat. A könyvanyag lényeges része, mintegy egy harmada szépirodalom. Megtalálható itt á nagy orosz klasszikusoktól a legújabb Sztálin-díjas regényig a szovjet irodalom minden kiemelkedő alkotása. Ifjúsági és gyermekirodalom egészíti ki a fentieket. Kötetszáma közel 26 000 darab. Külön kell beszélnünk a Pedagógiai Könyvtárról. 95 000 kötetet kitevő állománya két nagyobb egységre oszlik: törzsgyűjtemény és különgyűjtemények. A törzsgyűjtemény anyagának kb. 25%-a pedagógiai irodalom, beleértve a pedagógia segédtudományait is — tudományos gyűjtemény szintjén áll. Az állomány nagyobbik része — az általános és középfokú iskolák tantárgyainak oktatásához szükséges irodalmat gyűjti — közművelődési szintet képvisel. Legjelentősebb különgyűjteménye a több mint 10 000 kötetes magyar Tankönyvgyűjtemény (raktári jelzete: „T“). Teljességre törekszik a Magyarországon megjelent tankönyvek gyűjtésében és a lehetőséghez képest megszerzi a külföldi magyar nyelvű nemzetiségi iskolák könyveit is. Gyűjtési köre az általános és középfokú iskolák tankönyveire terjed ki. Értékes anyagot tartalmaz a tankönyvírók és a magyar pedagógia történetének kutatói számára. A magyarországi iskolai értesítők, évkönyvek közel egy évszázadot felölelő gyűjteménye az Értesítő-gyűjtemény (raktári jelzete: „E“). Hazai közoktatásügyünk fontos forrásányagát foglalja magában. Állománya: 10 867 egység. Hazai vonatkozásban egyedülálló a Pedagógiai Könyvtár Ifjúsági gyűjteménye (raktári jelzete: „J“). Magyar és idegen nyelvű anyaga az ifjúsági irodalom kérdéseivel, valamint az ifjúsági irodalom és pedagógia kapcsolataival foglalkozók számára nélkülözhetetlen. A múltban a gyűjtemény kiegészítése nem volt elég következetes, ezért a régi magyar ifjúsági irodalom távolról sem teljes. Kiegészítése állandó feladatunk. Állománya több mint 8000 kötet. Kisebb gyűjteményünk a Muzeális gyűjtemény (raktári jelzete: „M“), lezárt gyűjtemény. Ide helyeztük azokat a ritka könyveket, amelyek ritkaságuknál fogva fokozott védelmet igényelnek. A Dokumentációs gyűjtemény (raktári jelzete: „D“) a Szovjetunió és a népi demokratikus országok pedagógiai folyóiratainak cikkfordításait tartalmazza. Különgyűjteményként kezeli a könyvtár a periodikák kötött évfolyamait. A Folyóirat- gyűjtemény (raktári jelzete: „A“) kötetszáma közel 8000 db. A jelentés időszaka alatt feldolgoztunk 156 008 db könyvet, évi átlagban 26 000 db-t. Ebből 117 977 db a központi könyvtár (beleértve a Szovjet Gyűjtemény gyarapodását is), 38 021 db a Pedagógiai Könyvtár feldolgozása. Az állomány fejlesztése elsősorban vétel útján történik, továbbá csere, ajándék és a könyvtár ömlesztett anyagának folyamatos feldolgozása útján. Szerzeményezés 21
