A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
A GYARAPODÁS MEGOSZLÁSA NYELVEK SZERINT. 1949—1954 (Központi Könyvtár, Szovjet Gyűjtemény)* Nyelv 1 949 1 950 19 5 1. 1952 1 9 5 3 19 5.4 darab % darab % darab % darab % darab 0/ /0 darab % Magyar .................... ■ 7 294 53,0 11 57 S 43.9 8 494 43,7 10 110 54,4 11 447 58,7 10 322 51,0 Orosz ........................ 5 56 4,1 4 182 15,8 3 139 16,2 4 518 24,3 5 015 25,7 4 951 24,4 Német ...................... 1 594 11,6 2 307 8,8 2 022 10,4 1 254 6,7 1 326 6.8 2 708 13,3 Francia .................... 1 470 10,7 3 443 13,1 2 789 14,4 1 060 5,7 735 3,7 736 3,6 Angol ........................ 1 91Ö 14,0 2 428 9,2 1 091 5,6 957 5,1 631 3,2 911 4,4 Olasz ........................ 79 0 ,6 325 1,2 259 ,1,3. 117 0,6 53 0,3 . 72 0,3 Lengyel .................... — — _ _ 34 0 ,2 27 0,1 10 0,1 16 0,1 Román.................. — — 64 0,3 85 0,4 57 0,3 44 0,2 Cseh ............................ — 239 1,2 114 0,6 202 1,0 184 1,0 Bulgár ....................... — — — 40 0,2 78 0,4 4 0,0 97 0,5 Többnyelvű .............. 5 64 4,0 1 465 5,5 700 3,6 194 1,0 14 0,1 36 0,2 Egyéb ........................ 27 6 2,0 670 2.5 556 2,9 121 0,7 10 0,1 197 1,0 Összesen ....... 13 759 100,0 26 388 100,0 19 427 100,0 18 635 100.0 19 504 100,0 20 274 100,0 * A Pedagógiai Könyvtár nem vezet kimutatást a gyarapodás nyelvek szerinti megoszlásúról. milyen feladatokat kell vállalnia, hogy kivegye részét szocialista átalakulásunkból. Egyre élesebben lép fel az az igény, hogy könyvtárunk kilépjen tudományos elzárkózottságából és elfoglalja azt a helyet, amelyre múltja és jellege egyenesen és egyedül predesztinálja. A főváros népének sokrétűsége, a lakosok száma, foglalkozási és érdeklődési körük különbözősége egyfelől, Budapest városának az ország gazdasági, politikai és kulturális életében elfoglalt helye másfelől, parancsolóan elő is írják, hogy legyen egy olyan nyilvános városi könyvtára, amely bőséges tudományos és ismerettérjesztő, valamint válogatott szépirodalmi anyagával széleskörű művelődési igényt tud kielégíteni. Az itt megfogalmazott követelés azonban nem jelentkezett eleitől kezdve ilyen tudatosan és ilyen egyértelműen. Fokozatosan és sokszor csak az olvasók sürgetésére reagálva, egyre növekvő igényeik felismerése révén — egyszóval a kultúra általános demokratizálódása során — jutottunk előre. Az 1949-e8 év a Szabó Ervin Könyvtár szerzeményezési politikájában a frontáttörés évének mondható. Ekkor kezdtünk először tudatosan foglalkozni az olvasók igényeinek kielégítésével és az olvasók nevelésével. Ebben a periódusban a könyvtár társadalomtudományi jellegét hangsúlyoztuk ki. A nagy könyvtárak közötti megbeszélés során történt gyűjtőkör elhatárolás intézetünket mint társadalomtudományi könyvtárat kapcsolta be a budapesti könyvtárhálózatba. Ezt indokolttá tette meglevő társadalomtudományi anyagunk gazdagsága. A frontáttörés is ezen a területen történt. Egyfelől folyamatosan továbbfejlesztettük meglevő állományunkat és a tudományos kutatás céljait szem előtt tartva gondoskodtunk arról, hogy a marxizmus— leninizmus klasszikusainak, a tudományos szocializmus képviselőinek munkáit ne csak magyarul, de eredeti nyelven is teljességre törekedve szerezzük be. Másfelől ugyanekkor a széles olvasóréteg felé fordulva egyre nagyobb számmal vásároltuk meg a marxista-leninista világnézetet népszerűsítő, a szocializmus építésének napi kérdéseivel foglalkozó munkákat. A legfontosabb és legkeresettebb könyvek — szakítva a régi gyakorlattal — négy-öt, sőt nem egy esetben tíznél nagyobb példányszámban kerültek a könyvtárba. Ez hasznos volt, mert segítséget nyújtott a párttagság ideológiai oktatásához. A változást szerzeményezési statisztikánk is tükrözi. 1948-ban a társadalomtudományi művek az összgyarapodás 47%-a, 1949-ben közel 52%-a. Ezen belül a szociológia (a marxista2 Évkönyv — 11-10 17
