A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
Bikácsi Lászlóné: Csoportos foglakozás gyermekkönyvtárainkban
Gorkij igen sok helyen foglal állást a mese olvasása mellett, beszél annak nevelő hatásáról és szükségességéről. Arról viszont sehol sem beszél, hogy korlátozzuk bármelyik gyermeknél is a meseolvasás vágyát. Szerencsére a fent elmondott példa kirívó és csak néhány könyvtárban terjedt el a meseolvasás korlátozásának elve. A legtöbb könyvtáros helyesen ismerte fel a mese nevelő szerepét és mesedólutánok rendezésével igyekezett pótolni a kevésszámú mesekönyvet. Napközi otthonban, parkban való kölcsönzés közben, úttörőtáborban, szabadtéren és könyvállomáson tartottak mesedélutánokat, ahol az volt az általános tapasztalat, hogy nemcsak a tíz éven aluli gyermekek hallgatták a meséket önfeledten és kérték, hogy meséljenek nekik újra meg újra, hanem a nagyobbak is. A X. kér. Városszéli Telep kölcsönzőállomásán megtartott mesedélután hallgatói között szép számmal voltak 14 év körüli gyermekek, akik karonülő, de a mesét még nyilvánvalóan fel nem fogó kistestvéreiket vitték el, hogy maguk is hallgathassák a mesét. Ugyanezt tapasztalták parkban való kölcsönzés alkalmával, amikor a kisebbek köré összeverődtek az ún. kamaszgyerekek is. Különösen kedveltek azok a mesedélutánok, amelyek filmmel vagy diavetítéssel vannak egybekötve. De igen elterjedtek már azok is, ahol a mesealakokat gyermekszereplők személyesítik meg. Ez utóbbiakra a műsoros irodalmi délutánok keretében térek ki. Némelyik könyvtár, mint pl. a Boráros téri, nagyobb gyermekolvasói számára mesedélutánján beszél a mese történetéről is, megismerteti a gyerekekkel a népmesét és az irodalmi mesét, végül megbeszéli a mesékben hallott tanulságokat. Az úttörőtáborokban, tekintettel a nagy létszámra, csak az alsóbb korosztályú csoportnak tartanak mesedélutánt. Itt is az a tapasztalat, hogy a nagyobb gyerekek közül is igen sokan csatlakoznak a mesehallgatókhoz. Mindenképpen helytelen tehát az a törekvés, hogy a nagyobb gyermekek meseolvasási vágyát valamilyenképpen korlátozzuk, vagy erőszakkal vegyük rá arra, hogy az általa nem kívánt olvasmányt vigye el a kért mese helyett. Amikor a gyermek meseolvasási vágyát már kielégítette, maga is vágyódni fog más olvasmányok után. Ilyenkor a könyvtáros olyan könyveket válaszszón a gyermek számára, amelyek átmenetet jelentenek a népmeséktől, az elbeszéléseken át, a regények élvezetéig. MŰSOROS DÉLUTÁNOK ÉS IRODALMI FEJTÖRŐK Ünnepélyes alkalmakkor a Gyermekkönyv Ünnepének Hetében vagy a Nemzetközi Gyermeknap alkalmával műsoros irodalmi délutánokat is rendeznek könyvtáraink a gyermekolvasók számára. Ifjúsági könyvtárosaink értekezletein már többször vita keletkezett arról, vajon helyes-e, ha a könyvtár műsoros délutánt rendez a gyermekek számára. Egyesek szerint ez nem könyvtári feladat. Helyesebb, ha tömegszervezet vagy iskola végzi ezt a munkát. Mások azt hangsúlyozták, hogy a műsoros délutánokat igen jól fel lehet használni a könyvek népszerűsítésére, sőt arra is, hogy irodalmi színvonalú műsorral neveljék a gyermeket a könyvek védelmére s a könyvtár szeretetére. Tizenhét könyvtár rendezett már műsoros irodalmi délutánt, mindegyik más-más színnel, sokféle ötlettel telítve. Az V. kerületi 1. sz. könyvtár gyermekolvasói maguk szolgáltatták a műsort, egyik kis olvasó népdalokat adott elő tangóharmonikán, másik szavalt, a harmadik talajtornát mutatott be, végül többen jelenetet adtak elő legkedvesebb meséjükből, majd bohóc tréfálta meg azokat a gyermekolvasókat, akik nem tudják, hogyan kell a könyvtárban viselkedni és a könyvekkel bánni. Ugyanekkor a könyvtáros az előadott számokhoz kapcsolódó könyvekből kis kiállítást is készített. Meg kell még említenünk azt, hogy a műsoros délutánra a gyermekek maguk rajzolták meghívóikat és igen megható volt, amikor a gyermekek valamennyien szép rajzos meghívójukkal léptek be a könyvtár termébe. A műsoros irodalmi délutánok nagy sikere és az utána fellendülő könyvforgalom bizonyítja, hogy a könyvtáros nem mellőzheti ezt a nevelési formát sem, különösen akkor nem, ha meghatározott céllal, pl. a könyvvédelem megerősítése szempontjából rendezi előadását. Az irodalmi délután sokszor felér egy-egy könyv nevelő hatásával. Gorkij maga is fontosnak tartotta a a gyermekek szórakoztató formában való nevelését. Ifjúsági estéket és gyermek-színielőadá- sokat ő maga is rendezett. A műsoros irodalmi délután egyik változata volt némelyik kerületi könyvtárban a könyvek 121
