A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tervezete
Buda, vagy a kapitalizálódás korában rohamos fejlődésnek indult főváros ismerete, hogy csak példát említsünk, közkinccsé kell, hogy váljék. Budapest története az írott emlékek és alkotások ezreiben rögzítődött. A hatalmas, idevonatkozó anyagnak az összegyűjtésére már több kísérlet történt és ezek eredményeképpen számos részletmunka született. Első helyen Majláth Béla gyűjtését kell megemlítenünk, aki a millé- niumi kiállításhoz készült katalógusát könyv- alakban is kiadta.3 Nagyszabású, nyomtatásban, sajnos befejezetlen munka Ballagi Aladár „Buda és Pest a világirodalomban 1473—1711” című, két kötetre tervezett bibliográfiája, amelyből csak az 1. kötet (1473—1599) jelent meg.4 Ballagi 50 esztendőn át búvárkodott a világ minden számottevő könyv- és levéltárában s hangyaszorgalommal gyűjtötte össze mindazokat a műveket, amelyek a jelzett időben a magyar fővárossal foglalkoznak. Alapvető és úttörő vállalkozásának a csonkaságon kívül (a 2. kötet anyaga csak kéziratban készült el) fő hiányossága, hogy az egyes műveket főként külsőségeiben ismerteti, továbbá, hogy egyszerű időrendet alkalmaz, tárgyi csoportosítás nélkül. Műve ennek ellenére nélkülözhetetlen, alapvető gyűjtemény. Budapest története irodalmának összeállításá- b an igen jelentősek azok a részletmunkák, amelyeket a két világháború közötti időben a Fővárosi Könyvtár „Budapest” Gyűjteménye dolgozott ki: Aquincum irodalma,5 Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak irodalma,6 Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma 1683—1718.,7 Buda és Pest a szabadság- harc idején 1848—1849.® című rendkívül értékes, főként a „Budapest” Gyűjtemény anyagára támaszkodó, legtöbbször annotációkkal ellátott, időtálló bibliográfiai összeállítások. Ezeknek a bibliográfiáknak néhány kisebb jelentőségű pontatlanságon kívül az a hiányosságuk, hogy többnyire a művek megjelenésének évét teszik csoportosításuk alapjává, tekintet nélkül tárgyukra. Ez alól Aquincum és a szabadságharc bibliográfiája kivétel, viszont ez utóbbi nagyon hiányos. Értékesen egészítik ki ezeket a munkálatokat a Budát és Pestet ábrázoló metszetek leírásai.9 A különleges budapesti bibliográfiák természe- ; tes kiegészítői a budapesti és országos oklevél- gyűjtemények, valamint az általános nagy magyar és történeti könyvészetek: Appony i ! Sándor Hungarica-ja, Szabó Károly—Sztrípszky Hiador Régi magyar könyvtára, Petrilc Géza és \ Kozocsa Sándor Magyar könyvészete, I. Tóth Zoltán Magyar történeti bibliográfiája 1825— 1867, Kosáry Domokos Bevezetés a magyar tör- ' ténelem forrásaiba című gyűjteménye, Bartoniek Emma összeállítása a magyar történeti forrás- kiadványokról, Szentpétery Imre Scriptores Re- : rum Hungaricarum című gyűjteménye, számos részletterület bibliográfiája, mint Genthon István magyar művészettörténeti, Bodor Antal hely- ismereti, Banner János—Jakabffy Imre régészeti , bibliográfiája, Szinnyei József Magyar írók című alapvető műve és folyóiratrepertóriuma stb. Ezek a kiadványok országos jellegük ellenére eredménnyel használhatók fel a Budapest törté- f netére vonatkozó anyag gyűjtéséhez, ill. kiegészítéséhez. BUDAPEST TÖRTÉNETE BIBLIOGRÁFIÁJÁNAK munkálatait 1954-ben kezdte meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Az intézetvezetőség különböző osztályok munkatársaiból külön munkaközösséget szervezett, amelynek első feladata a munka megindulásához szükséges felmérés és a legáltalánosabb elvi és gyakorlati szempontok rögzítése volt. A munkaközösség által kidolgozott és a Fővárosi Történeti Múzeum főigazgatója által jóváhagyott ideiglenes terv szerint munkáját a „Budapest“ Gyűjtemény könyvanyagának feldolgozásával kezdte meg. Ez a gyűjtemény a. főváros történetére és igazgatására vonatkozó mintegy 40 000 kötetnyi ] nyomtatott és kéziratos anyagot tartalmaz. * A munkaközösség a gyűjtemény anyagából azoknak a műveknek feldolgozását tűzte ki céljául, amelyek bármilyen vonatkozásban áll- „nak a főváros történetével. Nem kerülnek pl? feldolgozásra olyan Budapesten tartott országos / jellegű vagy nemzetközi értekezletek, kongresz-' * szusok stb. szakirányú közleményeket tartalmazó kiadványai, amelyek egyébként nem ^budapesti vonatkozásúak, vagy olyan, Budapest történetével össze nemTüggő, pl. elméleti jogi fejtegetéseket tartalmazó művek, amelyék csupán azért nyertek besorolást a gyűjteménybe, I mert pesti vagy budai nyomdában készültek. I Az első tervezet a feldolgozandó művek számát a szükséges szűrés után 12 000—15 000-ben jelölte meg. A gyűjtési kört nem szorosan a főváros közigazgatási határához fűzte, hanem kiterjesztette a ma még külön közigazgatás alatt álló Nagy-Budapestet határoló községek (Gödöllő, Szentendre stb.) életére vonatkozó íroda- lomi’a is. Az országos jellegű események elhatá109
