A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Zoltán József: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai munkássága 1945-1954

tőén, az intézet ezek kiadását a jövőben erősen csökkenteni kívánja. MINDEZEN BIBLIOGRÁFIAI TÍPUSOK HATÁSFOKÁNAK felmérésére a könyvtár nem egy kísérletet tett. így pedagógiai könyvtárunk 1953-ban több száz kérdőívet bocsátott ki, hogy megismerje olvasói véleményét, kívánságait, bírálatát. Igaz, hogy a kérdőívekre csak 30 vá­lasz érkezett, de ezek értékes útbaigazításokkal szolgáltak. A bibliográfiák gyakorlati használ­hatóságának felmérésére eredményesebbnek bi­zonyultak a helyszínen való tapasztalatszerzé­sek, továbbá az a módszer, hogy könyvtárosaink résztvesznek a kerületi könyvtárosok értekez­letein. így közvetett kapcsolatot tartva az olva­sókkal, tájékozódnak az igényekről, kívánsá­gokról is. Bibliográfiáink irodalmi visszhangja azonban feltűnően kevés. „A Könyvtáros”, illetve ,,A- Könyv” hasábjain ugyan rendszeresen jelezték bibliográfiáink megjelenését, de a sablonos ismer­tetések többnyire legfeljebb az illető kiadvány fejezeteinek felsorolásáig jutottak el, útbaigazí­tást nem nyújtottak. Nagyobb kiadványaink közül, amelyek elsősorban tarthattak volna számot érdemi bírálatra, mindössze kettő része­sült ilyenben; véleményünk szerint azonban mindkét bírálat helytelen úton járt. „Mit olvas­sunk hazánk történetéről?” c. kiadványunkról egy napilap hasábjain jelent meg erősen szubjek­tív beállítottságú bírálat, amely elvi kérdéseket, fel sem vetett.10 A ,,Mit olvassunk a világiroda­lom klasszikusaitól?” c. bibliográfia bírálata pedig 1 11 legalább is erősen vitatható szempontok éles, egyoldalú hangsúlyozása mellett teljesen megfeledkezett a kétségkívül hiánytpótló, álta­lános örömmel fogadott bibliográfia komoly pozitívumairól. Többi nagy kiadványunk, pl. az SzKP történetét feldolgozó, hatalmas anyagot felölelő bibliográfiai kézikönyvünk, amelynek olyan jelentős szerep jutott a pártoktatásban résztvevők megsegítésében, egyáltalán nem részesült irodalmi értékelésben, bírálatban. A FENTIEKBEN IGYEKEZTÜNK RÁMU­TATNI azokra a legfontosabb elvi és gyakor­lati kérdésekre, amelyek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felszabadulás utáni bibliográfiai tevé­kenységében felvetődtek. Összefoglalóan megál­lapíthatjuk, hogy könyvtárunk lendületes kezde­ményezésével, legtöbbször ötletes témaválasz­tásával, a szükségleteknek különösen az utóbbi években tapasztalat útján való helyes felmérésé­vel rendkívül eredményes és példamutató bib­liográfiai munkásságot fejtett ki. Legközelebbi feladatai ezen a téren a tudományos tervezésben és valódi igények felismerésében még mutatkozó hiányosságok felszámolása, az olvasókkal és könyvtárosokkal való kapcsolatok további elmé­lyítése, a bibliográfiai munka minőségének meg­javítása és nem utolsó sorban a bibliográfia elvi kérdéseinek, legfejlettebb munkamódszereinek tervszerű kidolgozása. Ha ezeket a feladatokat megvalósítja, továbbra is fontos hivatást fog betölteni hazánk szocialista kultúrájának épí­tésében . ZOLTÁN JÓZSEF JEGYZETEK 1 A Könyvtár felszabadulás utáni kiadványainak jegyzékét (1954-ig) e cikk függelékében közöljük. 2 Kőhalmi Béla : Könyvtártudományunk feladatai. = A Magy Tud. Akad. nyelv- és irodalomtud. oszt.- nak Közleményei, VI. köt. 3—4. sz. p. 361. 3 Kőhalmi Béla i. h. p. 361. 4 Vö. Ráez Aranka referátumát az I. Könyvtáros Konferencián, Magyar Könyvtárosok I. Országos Konferenciája. Bp., Művelt Nép, 1953. p. 56. 5 III. óvf. 5. sz. p. 22. 6 A Könyvtáros, 1954. 2. sz. p. 22. 7 I. m. p. 56. 8 I. m. p. 362—363. 9 I. m. p. 77. 10 Magyar Nemzet, 1953. okt. 6. 11 A Könyv, 1955. 4. sz. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom