A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948

Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához

54

Kovács János

A magyar krónikának rövideden lerajzolt sommája. (1. fent.)

41—42. lap

Babocsay Izsák

Fata Tarczaliensia azaz Tarczal városának főbb változásai (1670—1700.) írta nemes, a nevezett város hites nótáriusa. Közli Rumy Károly György: Monumenta Hungarica sermone nativo scripta azaz a magyaroknak magyar nyelven írt emlékezetes írásaik. Pest: Trattner 1815. 138—162. lap Fk. 313293

! 697-ben »némely alacsony sorsú« emberek a hegyekben szervezkednek, majd elfoglalják Patakot és Tokajt ; a németek után »minden kalapot hordó magyaroknak estek«.« A szőlőkapások csatlakoznak hozzájuk. Vereséget szenvednek, de ismételten visszatérnek. 1698-ban a nemesség beszedi a parasztság »puskáját és egyéb fegyverit«

— Pest: 1817. (2. kiad.)

Ugyanez közölve :

Adalékok Zemplén vm. történetéhez.

8. k. 136—9, 171—3, 201—3. lap /

Illyés István (1650—1711)

Krónikája. Közli Knauz Nándor, Magyar Sión 1865. évf.

820—21. lap Fk. 4443/3

A hegyaljai zendülésről rövid, tömör följegyzést ad.

Csányi János (Tschány, Hans)

Ungarische Chronik vom Jahre 1670 bis 1704. — Tört. Tár. 1858.

165—166. lap Fk. 3044

Soproni polgár elbeszélése : hegyaljai zendülés még környékükön is felizgatta a parasztokat.

— Pest : Akad. 1858.

165—66. lap. Fk. 54658

Előbbinek különlenyomata.

Czegei Vass György (1644—1705)

Naplói. Magyar tört. évkönyvek és naplók a 16—-18. szdból. 3. k. (Magy. tört. eml. 11. oszt. 35.) Bpest: Akad. 1896.

260. lap. Fk. 3381/35

Röviden megemlékezik a hegyaljai felkelés híréről, a németek vérengzéséről, gyermekgyilkolásáról

RÁKÓCZI FERENC FÖLKELÉSE. 1703—7.

Rákóczi Ferenc, II. (1676—1735)

Mémoires du prince Franc. Rákóczy. La Haye : Neauhne 1739. (Histoire des revolutions de Hongrie. T. 5.)

Visszaemlékezi k hogyan hívja haza Lengyelországból a nép. A népcsődület kudarca, R. haza- térése.és megindulása, gyors sikerei parasztseregével, a nemesség csatlakozása. Az ország gazdasági, társsadalmi viszonyainak ábrázolásánál megemlékezik az 1514-i törvények embertelenségéről a parasztok úrgyülöletéről, a kát. egyháziak anyagiasságáról és németbarátságáról. Az erdélyi országgyűlés eltiltja a parasztot a katonáskodástól. A parasztok előbb saját költségükön katonáskodtak, utóbb cserbenhagyják mozgalmát és serege széthull.

— Mémoires tnr la guerre de Hongrie depuis i’année 1703 jusqu’a sa fin. Emlékrajzai a magyar háborúról. Bp : Akad. 1875.

10—30, 45—47, 51—60, 71—75, 156—160, 163—4. lap Fk. 29761

— Emlékirata a magyar hadjáratról 1703—1711. Győr: Sauervein 1861.

Fk. 46529, 56002

T eljes magyar fordítását közli Ráth K. További kiadásai:

— Pest : Ráth 1866. Közli Ráth Károly és Thaly Kálmán.

— « 1868. Azonos előbbivel. Továbbá:

— « 1872. Emlékiratai a magyar háborúról 1703-tól végéig.

— « 1872. Ugyanannak 5. kiadása. Ford.: Thaly K- Fk. 54667

Az emlékiratok új fordítása.

— Emlékiratai. Saint-Simon emlékirat-részleteivel. Thaly Kálmán jegyzeteivel. Fordította

Vas István. Bp : Révai 1948; Fk. 319587

— Emlékezései és vallomásai. A szemelvényeket fordította és bevezette Geréb László. Bp : Officina 1942. (Officina könyvtár 15.)

39—52, 54—55, 61—63, 67—68. lap Fk. 310762, 310082

Tartalmazza a parasztfölkeléssel kapcsolatos fenti részek fordítását.