A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948
Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához
58 Mednyánszky Antal, br. (f 1796) Elegi illustrissimi adolescentis Antonii 1. b. Mednyánszky de Medgyes poetae Cassoviensis. Kassa: Acad. 1735. Tehetséges fiatal költő sorra veszi Lengyelország, Itália, a Rajnavidék háborús zavarait, békét kíván Magyarországnak. Két verse foglalkozik a Péró lázadással : A felsőmagyarországi nemességhez, midőn a tiszántúli lázadók ellen hadbaszállt. És : a költő örvendezik a lázadás leverésén. A lendületes latin elegiák nemesi szemléletűek, egyben mutatják a nemesség országos rémületét a helyi jellegű zendülés miatt, melynek mérhetetlen jelentőséget tulajdonítottak. Czegei Vass László (f 1738) Naplói. Magy. tört. évkönyvek és naplók a 16—18. szdból. 3. k. Bpest: Akad. 1896. (Magy. tört. emi. II. oszt. 35.) 587—588. lap. Fk. 3381/35 1735-ről szólva, megemlékezik a Péró-lázadás híréről : kurucnevezet alatt konfluált és Gyula tájékaira s ott körül való pusztákra felütett s ott prédát tett colluvies stb. Kácsor Keresztély (1710—1792) Annales provinciae Hungáriáé scholarum piarum. 93—98. lap A piarista író a kérdéses időben debreceni házfőnök. A Péró-lázadás hírére a környékbeli nemesség a városba menekül, a katolikus nemesek a piarista rendházban való fegyveres védekezést tervezik a felizgatott néppel szemben. Debrecenben a mozgalomnak katoliküs- ellenes éle is van. »No, ti fekete ördögök, nem sokáig lesztek « — biztatják a piaci kofák is a papokat. (L. a bp. kegyes tanítórend főgimn. értesítője 1908—9. 20. lap, Fridreich Endre tanulmányát.) Kácsor a Historia domus Debreceniensis S. P.-ben írta meg emlékeit, onnan került címbeli munkába. (A Bp. piarista rendház könyvtárában.) Bállá Gergely (1710?—1772?) Nagykőrösi krónika. Kiadta Szabó Károly' és Szilágyi Sándor. Kecskemét: Szilády 1856. 102—116. lap Fk. 43257, 27751 Aprólékos helyi értesülések alapján mondja el a nagykőrösi polgár a Péró-lázadás lefolyását. Kitört, mikor a francia háború miatt kivonták a csapatokat az országból, de a tudatlan résztvevők maguk leplezik le szándékaikat és vezérüket; hamar elnyomják őket. Ez okban s eredetben Magyar Országnak Királyi Actor Fiscussa által Szegedinecz Péter ellen, másként Péró nevezett . . . ellen parancsolt és ordinált Törvény előtt szabad Királyi Buda Várában rendeltett és helyheztetett. Deliberatum est. Egy nyolcadrét ívnyi kiadvány, a Péró és társai ellen hozott ítélet s annak végrehajtásának I eirása fordításával. Címe értelmetlen. Függelékben az Új szomorú ének. Rövid példa. miképpen őfelsége kegyes királyunk kegyelmesen ratificált sententiája szerént az 1735-ik észt. Fölső-Magyarországban, Tiszántúl tumultust kezdők 4. ápril 1736. esztendőben exe- quáltattak. azonfölül kik kisebb grádicsán ezen tumultusnak tapasztaltattak, Budai várban békóban valamely ideig sanyargattattak, némelyek publikált sententia után szabadon eresztettek. Buda: Nottenstein 1749. Fk. B 0994/14 A K. Papp Miklós által is közölt ítéletet — az esemény elbeszélésével — és az annak végrehajtásáról szóló jelentés ponyvakiadása. Függelékben az Új szomorú ének. (Részleteket megvilágító iratokat 1. még Palugyay : Magyarorsz. tört. stb. leírása, Pest, 1855. IV. k. Békésmegye. Századok 1870. évf. Thaly K. 33—35. 1., Papp M. fenti m. 199—210. 1. Kovács János A magyar krónikának röviden lerajzolt sommája, melynek első része Pethő Gergely munká- jábul szedegettetett . . . Continuátioja a magyar krónikának. Második rész. Pozsony : Spaiser : 1742. 132. lap Fk. B. 943/467 Kortárs rövid megemlékezése, hibás.
