A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948
Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához
56 Károlyi Sándor (1668—1743) Önéletírása 1697-—1703. Közli Pásztor Lajos, a Magyar Könyvszemle 1946. évf. 112—121. lapján. Fk. 0100/4 A Magy. tört. eml. sorozatában megjelent önéletírásból ez a rész hiányzik, mert a kéziratból kivágták. Újabban történt megtalálása. Az 1703-i fölkelés, a dolhai ütközet, Rákóczi érkezése, az író átpártolása. Azután csak hadmozdulatok és utazgatások följegyzése következik. Ottlik György Önéletírása. (L. fentebb.) Zweig János Kristóf Pótlékok az 1703—1707-iki magy. történetekhez Zw.ig naplójából. Közli Kacskovics Lajos. Tudománytár VI. k. Pest: M. Tudós Társaság 1835. 146—185. lap Selmeci bányamester németnyelvű naplója, fentiekben magy. fordításban, helyenként kivonatosan. Bemutatja az evangélikushitű polgárság hangulatát a Rákóczi fölkelés kezdetén. Észreveszi, hogy a kurucoknak nagyobb a híre mint ereje. A sereghez egyre-másra követelnek a várostól bányászlegényeket, százszámra, a műszaki csapatokhoz. Illyés István (1650—1711) Krónikája. (Ld. fentebb.) 829—32, 881—919. lap E naplófeljegyzésekből kitűnik a Rákóczi-kori papok sopánkodása, mert a hadak járása: anyagi terhekkel jár. Elmondja a kuruc hadműveleteket, kóborlásokat, a székely kurucok 1706-i lemészárlását s a császári csapatok előrenyomulásakor a jezsuitákra írt latin epigramát, mely szerint újra felkél a napjuk. Felvinczi György kuruc énekei. Közölve: Erdélyi Múzeum, 1908. évf. 173—175. lap Fk. 3452/25 1704-ben siralommal emlékezik meg a holdvilági, feketehalmi és különösen a kolozsvári vesztett harcokról. »Bátran a nemesség utána nyomnia. Számtalan közülök hirtelen elhulla.«- Kanyaró F. közlése. Gyászének a holdvilági és feketehalmi harcról. Közli Thaly : Adalékok a Thököly és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Bp : Ráth 1872. 2. k. 31. lap Fk. 35225 A székely kurucok 1704-i véres csatavesztését siratja. Erdélyi Múzeum. 1930. évf. 273—76. lap „ Fk. 3452 Előbbinek töredékes, teljesen eltérő változata, a kolozsvári unit. főisk. Bocskor-Daloskönyve alapján. Alighanem ezt említi a Tört. Tár 1896. évf. 125. lapján. Szegénylegény éneke Közli: Századok 1904. évf. . . 691—95. lap Fk. 3049/38 1707-ben keletkezett ének, mely a szegény kurucok elkeseredését tanúsítja az urak ellen, csalódásukat, hogy sem szabadságot nem nyertek, sem rendes zsoldot nem kapnak. E vers nehány szakasza kuruc versgyűjteményekben, Thaly nyomán : Kuruc katona dala címen ismeretes. (L. Esze Tamás tanulmányát a Magyar Századok. Bp : Egy. ny. 1948. kötetben.) Ének a kurucvilágról Közli: Századok 1904. évf. 675—686. lap Fk. 3049/38 Az 1703—5. közti kuruc harcok sorának költői emléke, időről-időre rögtönzött szakaszokban. Ugyanennek eltérő s lényegesen gyöngébb változata Dálnoki Veres Gerzson verses krónikájában Thaly: Adalékok 2. k. 33. és köv. lapokon. Rákóczi fölkeléséről Közli Thaly : Adalékok. 2. k. 8—11. lap .. Fk. 35225 Alighanem még 1703-ban, prot. deákos közrendű ember költötte vers a fölkelés első eseményeiről. A 15. szakaszban parasztok visszaszegezett kaszáját említi fegyverként. A végétől számított negyedik szakaszban »a porciót országunkból kiverni« helyett más kéziratban a »német« kiveréséről van csak szó. A vers általában szerepel kuruc költészeti gyűjteményekben.
