A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1947
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1947-ben
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR 1947-BEN — Compte rendű de la Bibliotheque Municipale »Ervin Szabó« Budapest de l’année 19,47 — A legrészletezőbb statisztika sem adhat képet egy nagy, anyagában és vállalt feladataiban sokoldalú könyvtár kinyomozhatatlan szolgáltatásairól. Ha csak a lemérhetőt vesszük számba, a könyvtár teljesítményei emelkedő görbét mutatnak, noha nem emelkedtek anyagi eszközéi. A teljesítménynövekedést elsősorban a központi könyvtár állományának nagyobb gyarapodása tette lehetővé. 9290 kötettel gyarapodott az előző évi 7.388 kötettel szemben, ez több, mint az utolsó békeév (8928 kötetes) gyarapodása. Ez — és a nyitvatartás idejének megnövelése — meglátszik a forgalom növekedésén.: A közp. 66.898 köt. forgalma megkettőzte az előző év (30.489) forgalmát, de még messze elmarad az utolsó békeév forgalma mögött. A fiókok gyarapodása a tavalyival (25.871 kötet) szemben csökkent: 22.899 (noha csaknem kétszerese az utolsó békeév 12.876 kötetes gyarapodásának). Ez a csökkenés — bár nem feltűnő módon, mégis — kifejezésre jut a fiókok összforgalmában. A tavalyi (1,059.025) forgalommal szemben az 1947. évi 1,051.011-re csökkent. A csökkenés mindazonáltal aránytalanul kisebb a könyvbeszerzés csökkenésénél. Tanulságul szolgál mindenesetre az, hogy a könyvtár vonzereje jórészt azon múlik, mennyire sikerül felfrissítenie könyvanyagát, lépést tud-e tartani a tudományos termeléssel. Az első terv-év ezt a lehetőséget teljes mértékben még nem adhatta meg; reméljük, a következő évben kibővíthetjük könyvbeszerzéseink körét. Reméljük azt is, hogy költség- vetésünk kereteinek kiszélesítése lehetőséget fog nyújtani könyvanyagunk feltárására, bibliográfiai monográfiák, aktuális könyvjegyzékek kiadására is. A másik tanulság az, hogy könyvtári propagandánkat el kell mélyíteni a dolgozók, az ifjúság és az új dolgozó értelmiség felé. A tanító- és nevelőszándékú könyvtári propagandát elkezdtük már ebben az évben és hisszük : eredményei mutatkozni fognak az elkövetkező években. Kezdeményezésünk hozta el hozzánk a tanulmányi látogatók sorát. így jártak nálunk a Rendőrakadémia, a Szakszervezeti Tanács főiskolájának, a Közgazdasági Egyetem, a Bolyai Ipari Középiskola, az Újpesti felsőipariskola, a Szarvasi Tanítóképző, a Szociáldemokrata Párt könyvtárosképző tanfolyamának, a Gizella-leánygimnáziumnak hallgatói, a Magyar Gyermekbarát Egyesület és a Pesti Izraelita Hitközség vezetőségének tagjai. A munka folyamatosságát az év elején a fűtőanyaghiány hátráltatta. A könyvtár központja és fiókkönyvtárainak nagy része a kellően be nem üvegezett helyiségekben kénytelen volt nyilvános szolgálatát hetekre beszüntetni. A fűtés megindulása után — februárban — végre sikerült a nyilvános szolgálat termeiben a maximális 4° C-t elérni; a szolgálatot ennek ellenére fenntartottuk. Márciusban kezdtük meg a központ tetőzetének ideiglenes helyreállítását, majd az 1. és 10. fiók, májusban a 8, 11. és 14. fiók ablakainak beüvegeztetését, de kettős üvegeztetést csak a központi épület egy részében, a 8. és 11. fiókban hajthattunk végre, a 6. és 14. sz. fiók még azután is beüvegezetlen maradt. De nemcsak az üvegezés hiánya, a vízvezetéki csőhálózatban esett háborús kár (11. és 14. sz. fiók) és falbeomlás veszélye (11. sz. fiók) is akadályozta eredményes munkánkat. Az év folyamán — hála a főváros népe áldozatkészségének — mégis sikerült részben eltüntetnünk az ostrom kárainak nyomait és hozzákezdhettünk — be is fejeztük — a háború alatt teljesen elpusztult X. Harmat-utcai 12. számú fiók helyébe új fiók megszervezését; újra átvehettük és munkába állíthattuk az eddig más célra igénybe- vettfállatkerti fiókot, elkezdtük a régebben tervezett városházi házi közigazgatási szak- könyvtár és 22. sz. fiók szervező munkálatait, végül október 1-én áttértünk úgy a központi könyvtárban, mint a fiókkönyvtárakban a békebeli nyilvános szolgálatra. A Zalka Máté-téri
