A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
Közművelődési könyvtáraink az 1946. évben
61 KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRAINK AZ 1946. ÉVBEN Az 1946. évben fiókjaink munkáját még mindig a háborús pusztítások következményei akadályozták. Az 1945. év sajnos nem volt elég ezeknek eltüntetésére és az 1946. évet még a legnehezebb helyzetben kezdték meg. Csak ebben az évben kerülhetett sor arra, hogy számbavegyük a legsürgősebb teendőket és lassú, fokozatos munkával hozzálássunk — ezer akadály leküzdésével — a békebeli állapotok helyreállításához. Az 1946. év tehát a fiókok munkájában már a helyreállítás jegyében telt el. Hogy ezen a téren nem tudtunk kielégítő eredményeket felmutatni, annak okai elsősorban és majdnem kizárólag a főváros nehéz pénzügyi helyzetében keresendők. Különösen az inflációs hónapokban — de egyébként is — nem lehetett a költség- vetésben fedezetet találni érdemleges helyreállítási munkálatokra és ennek tudható be az is, hogy például az 1946. év végén a fiókok még mindig ablaktalan helyiségben látták el munkájukat és a fűtőberendezések kijavítására is csak az év legvégén kerülhetett sor. Nagy akadályt jelentett a fiókok munkájában a személyzethiány is. A fűtetlen és ablaktalan helyiségekben egymás után betegedtek meg a tisztviselők és noha könyvtároshoz méltó hősiességgel álltak helyt és végezték a munkát sokszor betegen is, mégis gyakran fordult elő hosszabb megbetegedés és kényszerű mulasztás. Ilyen körülmények között következett be az augusztus 1-i létszámcsökkentés, ami a fiókok személyzetellátásában komoly zavarokat okozott. Több fiókban meg kellett hosszabbítani a nyári zárvatartást, egyes fiókokat és olvasótermeket pedig személyzethiány miatt a mai napig sem tudtunk megnyitni. A vesztett háború és a magyar közélet újjáéledése a fiókokra rendkívüli feladatokat is rótt: meg kell említenünk a fasiszta szellemű sajtó- és nyomda- termékek összegyűjtésének akcióját, amelybe fiókjaink aktíve bekapcsolódtak és a lebonyolításban tevékeny részt vettek. Az első három jegyzékbe felvett tiltott könyveket a főváros lakosságának a lakóhelyükhöz legközelebb eső fiókunkba kellett beszolgáltatniok. E könyvek átvétele, összegyűjtése, számbavétele és a hatóságoknak való átadása jelentékeny munkatöbbletet jelentett fióktisztviselőink részére. Mindezen körülmények folytán az 1946. évben sajnos még nem tudtunk hozzáfogni annak a prograinmnak a megvalósításához, amelyet fiókjaink útján a főváros szellemi újjáépítésében tervbevettünk. Itt elsősorban magának a fiókmunkának kibővítésére és elmélyítésére gondolunk. Könyvtárunk fiókjaira vár a feladat, hogy Budapest olvasóközönségének irodalmi ízlését magasabb színvonalra emeljék és az elmúlt huszonöt év tendenciájával szemben a szellemi igényeket ne csak kielégítsék, hanem fokozzák is. Éhez elsősorban sok és jó könyv kell, de azonkívül megfelelő apparátus is, hogy a kölcsönzés ne csak tömegben, gépiesen történjék, hanem a fiókkönyvtárosoknak módjuk és idejük legyen az olvasókkal egyénileg foglalkozni, beszélgetés keretében olvasmányaikat kiválogatni és az olvasáshoz új szempontokat nyújtani. Minderre pedig csak akkor kerülhet sor, ha a főváros költségvetése a mostaninál sokkal nagyobb arányú könyvvásárlásra és a fiókokban nagyobb létszámú személyzet alkalmazására nyújt lehetőséget. Üj fiókok felállítására pedig csak akkor gondolhatunk, ha ezeket a problémákat a meglevő fiókpkban már megoldottuk. ' Az egyes fiókok 1946. évi helyzetéről és munkájáról a következőkben számolhatunk be : 7. sz. fiók (IV., Molnár-utca 27). Az ostrom az ablaküvegek és némi bútorzat elpusztításán kívül számottevőbb kárt nem okozott. A kölcsönzés a nyári egyhónapos
