A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1946-ban
57 Rendkívüli munkát jelentett az osztály számára a fasiszta anyag kiemelésével párhuzamosan a cédulaanyag kiemelése. 1. Az 1944. és 1945-ös accessióból kiszedte a fasiszta anyagot. 2. A nagy katalógusból 4951 betűrendes és körülbelül 10.000 szakcédulát szedett ki. Ebben a rohammunkában a betűrendes cédulák kiszedésénél a könyvtár tisztviselői közül többen, a szakcédulák kiszedésénél más osztályokból csupán Kalmár Gyula főkönyvtáros és Fónagy Iván segítettek. Osztályvezető: Jajczay Jánosné Könyvkötészet. A könyvtár anyagi helyzetének megfelelően természetszerűleg csak a legegyszerűbb kivitelezésű kötésekről lehetett szó. A jelentés évében a megrendelés csak félvászon és kartonkötésre szorítkozott. Félvászon kötést kapott............................................ 714 kötet könyv Kartonkötést kapott ................................................. 125 « « Bekötésben részesült tehát ....................................... 839 kötet könyv C ímerezés, táskázás, valamint a használattól megviselt könyvek kijavítása, ismételt bekötése a házi műhelyben készült. A központ részére a házi könyv- kötészetben új kötést kapott..................................................... 120 kötet könyv javításban részesült ............................................... 244 « «« tá skázásban részesült............................................. 2.317 « « O sztályvezető : dr Sarlóska Vince Ernő A NYILVÁNOS SZOLGÁLAT Olvasótermünk a közönség szolgálatára 1946 május 1-én nyilt meg. A szűk terjedelmű napisajtó apróbetűs hírben adta tudtul a megnyitás tényét. így eleinte igen gyér volt a látogatottsága. Napi 1—2 olvasóról az első hetekben alig emelkedett napi 5—8 olvasóra. Az év végén az átlag elérte a 15—20-at, körülbelül abban az arányban, hogy a délelőtti órák alatt (9—y22) kétszerannyi olvasó jelentkezett, mint délután (%2—6). Az 1946. évi forgalom — körülbelül egy félévre tehát — 3547 olvasót és b583 kötetnyi könyvet tett ki. Utóbbinak aránylag alacsony száma annak következménye, hogy — legalább — részben az ostrom következtében elveszett (elpusztult, kölcsönzőktől vissza nem szolgáltatott) könyvanyag igen érzékeny hiányt jelent az olvasók számára. A meglevő könyvanyaghoz is csak sokkal körülményesebben tudott az olvasó hozzájutni: erősen érezhető az altiszthiány. Az időközben végrehajtott raktárrevizió alatt igen sok esetben a kért könyv fellelhető nem volt. Mindennapos jelenség volt, hogy az olvasó által kért 8—10—12 kötetből legfeljebb, ha egyet-kettőt tudtunk a rendelkezésre bocsátani. Az altiszthiány az oka annak is, hogy az olvasók gyakran csak fél órás, egy órás várakozás után kapják meg a keresett könyvet. Hogy ezen a kényelmetlenségen némikép könnyítsünk, a várakozókat arra szoktattuk, hogy az aktuális folyóiratokat lapozgassák a várakozás ideje alatt. A dolgozó ember ma inkább hazaviszi magával az olvasmányát. Ez az oka annak is, hogy a kölcsönzőosztály forgalma aránytalanul nagyobb volt, mint az olvasóteremé. Gyérebb látogatottságának oka volt természetesen az ablakok hiánya: szeles időben az olvasóteremben való tartózkodás éppenséggel elviselhetetlen volt. Az igazgatóság, megkönnyítendő az olvasást azok számára is, akik az aránylag csekély, évi 5 forintnyi beiratkozási díjat — amely mind a kölcsönzésre, mind a helybeni olvasásra jogosít — nem tudták megfizetni, vagy akik csak ritkábban használhatták a könyvtárat, eltekintett a kölcsönző, illetve látogatójegy meg-
