A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1946-ban
51 A SZÉKESFŐVÁROSI SZABÓ E RVIN-KÖN YVTÁR 1946-BAN Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1946. évi május 22-én Kálmán József bizottsági tag úr indítványára ■ egyhangúlag elhatározta, hogy a Fővárosi Könyvtár nagy újjászervezője és elévülhetetlen érdemű volt igazgatója emlékére a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevet vegye fel. Elhatározta egyben a közgyűlés, hogy Szabó Ervin emlékét a könyvtár épülete előtt kis tér elnevezésével és összegyűjtött művei kiadásával is megörökíti. Budapest közönségének ez a kegyeletes ténye — egy úttörő élet munkájának a fiatal demokráciához méltó megbecsülése — hálával tölti el a magyar szellemi élet gondozóit és Szabó Ervin régi munkatársait. Az év elején — a fűtetlenség, ablaktalanság s az infláció okozta ellátatlanság heteiben — még alig remélhettük, hogy könyvtárunk megközelíti, némely esetben meg is haladja a békeévek könyvtári teljesítményeit. A stabilizáció sikere mégis meghozta ezt. A'központi könyvtár ez évi 7388 kötetes, fiókkönyvtáraink állományának 18.483, összesen 25.871 kötetes gyarapodása már túlhaladta az utolsó békeév 21.804 kötet gyarapodását. Ez egymagában azonban csak a könyvtári belső munka megélénkülésének jele. Könyvtárunk eképen a felszabadulás második évében — legalább kötetszám szerint — pótolni tudta az ostrom alatt és ostrom után elszenvedett veszteségeit. (24.142) A könyvtár állománya 1946 végén a központi gyűjteményben 298.415 kötet, a fiókokban 225.278 kötet, összesen 523.693 kötet. Igazi könyvtári szolgáltatások : kölcsönző forgalom, információs szolgálat, közhivatalokkal, külföldi tudományos intézetekkel való kapcsolat, bibliográfiák szerkesztése és kiadása tekintetében még messze vagyunk attól, amire vállalkoznunk kell: minden vonalon meghaladni, főleg minőség dolgában, a béketeljesítményt. Ez évi forgalmunk a központi könyvtárban 6583 kötet volt. 1938-ban a központi könyvtár 47.491 kötetet kölcsönzött ki. Öt hónapra átszámítva — mert csak ennyi időn át volt teljes üzemben központi kölcsönzőnk — ez a békebeli forgalom 19.785 kötetnek veendő. Ezt a békebeli forgalmat közelítettük meg 33%-os 6583 kötet forgalmunkkal. A fiókkönyvtárakba ez évben 11.095 kötet új könyvet és 2135 javított kötetet, összesen 13.230 kötetet küldtünk ki. Az utolsó (1938) békeévben 24.598 kötetet kaptak a fiókok; a fiókközpont teljesítménye tehát ez évben 53%-os béketeljesítménynek felelt meg. A fiókokban — 15 működő fiókban — összesen 1,026.258 kötet könyvet kölcsönöztünk ki. Az utolsó békeévben 13 működő fiókban 1,010.539 kötetet. A békeeredmény megközelítése itt már teljességgel sikerült. Fiókjaink olvasótermében csak 3 olvasóterem állott korlátlanul olvasóink rendelkezésére, egy fiókunk egész évben, egy másik fiókunk az év nagy részében zárva volt — a könyvforgalom 27.503 kötet volt. Az utolsó békeévben 99.339 kötet, de ez a forgalom hat — tehát kétszer annyi — olvasóterem forgalmi eredménye. Forintköltségvetésünk — érthető okokból — csak az üzem továbbviteléhez elengedhetetlenül szükséges költségek fedezését tette lehetővé: a továbbfejlesztés előfeltételeiről nem gondoskodhatott. Hiányos felszereléssel, rongált berendezéssel, csappant könyvállománnyal, a fűtetlenség miatt csökkentett munkaidőben érték el a könyvtár alkalmazottai ezeket az eredményeket a felszabadulás második — normálisnak egyáltalán nem nevezhető — évében. A könyvtár forgalmi adatai nem adnak — nem adhatnak — teljes képet a benne folyó egyéb fontos munkáról. A könyvtár anyagának teljes feltárása, a bibliográfiai szolgálat kiépítése, az információs szolgálatnak az igazgatással és 4*
