A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946

A Fővárosi Könyvtár az ostrom és felszabadulás évében

22

Az ostrom előtt egy időben szó volt arról, hogy egész metszetanyagunkat Budára vitessük. Könyves-Tóth Kálmán főkönyvtáros és Jajczay János felügyelő tiltakozására hagyták meg végül is a könyvtár épületében. Budán az egész gyűjtemény elpusztult volna.

Február közepe táján már könyvtári munka is akadt. Az újpesti orosz katonai parancsnokság egy törzstisztje két tisztjével a pesti Duna-hidak leírását tartalmazó könyveket kért és 13-at kapott is kölcsön. Az orosz szépirodalmi anyag iránt is érdeklődtek a felszabadító Vörös Hadsereg katonái. Ezekből 60—70 kötetet térítvényre adtunk kölcsön egy tábori kórházuk részére. Az első magyar hatóság, mely igénybe vette könyvtárunkat: a Népügyészség volt, majd mind sűrűbben a Városháza. Magánosok is jelentkeztek ; a kölcsönzés a tavaszi hónapoktól kezdve újra rendszeressé vált.

A fiókokban folyó újjáépítő munkát csak tanáccsal és serkentéssel vihettük előre a Központból. Fiókjaink vezetői és alkalmazottai — miután a bajokkal küzködő Központ anyagi segítségére nem számíthattak — derekasan maguk vették kezükbe a munkát és vagy a maguk erejéből, vagy a kerületi elöljáróságok segítségével úgy ahogy túlestek a rendcsinálás nehezén. így kezdték el a könyvtári szolgálatot 1945 télutóján, majd tavasszal a pesti 1., 2., 3., 7., 9., 10. és 14. sz. fiókkönyvtáraink, később budai 6., 8. és 11. sz. fiókunk. A működő 13 fiókkönyvtár közül 11 az egész év folyamán ablaktalan helyiségben dolgozott.

1945 január 18-án még csak 8 könyvtári alkalmazott jelentkezhetett szolgálatra : Bor Dezső, Liffa László, Ligeti Lajos, Murai Lujza, Nagy Borbála, Soós József, Tuczentaller Lujza, dr Vágfalvy Dezső. Január végén már 50, márciusban 63 a pesti, 40 a budai oldalon állt már munkába.

Hajdú Henrik könyvtárigazgatói megbízatása után lendületesebben folyt tovább az újjáépítés. Politikai pártok, egyesületek ajánlották fel helyiségeiket — vállalva a személyzet, a fűtés és világítás költségeit — fiókkönyvtárak céljára. Személyzetüket rövid könyvtári tanfolyamon oktatva ki, rövidesen 16-ra szaporodott a gondozásunkra bízott új fiókok száma. E könyvtárak a következők: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Kommunista Párt (Torbágyi-út), Gellért-fürdő, Székesfővárosi Gáz-, Víz- és Elektromos Művek, Szociáldemokrata Párt (Semmelweis-u.), Szakszervezeti Tanács ifjúsági titkársága (Fiumei-út), Budapesti Rendőr Egyesület (Andrássy-út 93.), Iparostanoncok otthona (VI., Mohácsi-út 21.), Petőfi-kollégium, Nemzeti Parasztpárt (Andrássy-út 25.), Bencés Diákok Szövetsége (Pesthidegkút), Szociáldemokrata Párt oktató és előadó csoportja.

Az őszi hűvös napok beálltával forgalmasabb útvonalak kávéházaiban téli melegedőket rendezett be a Népjóléti ügyosztály. Ezeket mi láttuk el folyóiratokkal és felügyelő személyzettel. Ilyen melegedők voltak 1945—46 telén a Bodó, Belvárosi, Pátria, Abbázia, Viktória, Club, Országház és Sportcsarnok kávéházakban.

Ősztől kezdve könyvtárunk helyiségében gyűltek össze közös könyvtári problémák megbeszélésére, hatósági intézkedések kezdeményezése céljából a fővárosi nagy könyvtárak vezetői. Ez a Könyvtárközi Állandó Bizottság a következő kérdéseket, illetve javaslatokat vitatta meg: Országos Könyvtári Tanács szervezését, Országos Könyvtári Központ felállítását (a Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ továbbfejlesztését), a kurrens nemzeti bibliográfia kérdését és a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének feltámasztását.

Felvettük külföldi kapcsolatainkat is külügyi képviseleteink útján. Első kötelességünk volt — a felszabadító Vörös Hadseregnek kifejezett hálánk jeléül — 100 kötetből álló gyűjteményt felajánlani a moszkvai Lenin-könyvtárnak. Hasonlóan 100—100 kötetes gyűjteményeket indítottunk útnak Prágába, Bukarestbe, Belgrádba, Varsóba, Szófiába és Bécsbe.