A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942

Koch Lajos: Brahms-bibliográfia

83

Widtnann, J. V. Erinnerungen an Brahms: Brahms in Italien. 4647/92

= Deutsche Rundschau (Berlin) 1897. Juli. p. 89—106.

Vf. behandelt die Italien-Reisen Br.’ i. d. Jahren 1889, 1890, 1893.

[Widmann, J. V.] Erste Begegnungen [mit Brahms]. Eine Oper? Sommer in Thun.

4647

= Deutsche Rundschau (Berlin) 1897. Okt. p. 120—14! ; Nov. p. 211—14.

Widmann, Josef Viktor. Sizilien und andere Gegenden Italiens. Reisen mit Johannes Brahms. [1898.] 3. Aufl. Frauenfeld : Huber 1912. VIII, 299 p.

Wiens, E. Johannes Brahms und die Rheinlande.

■= Kölnische Zeitung 1909. 25. IV.

Wintzer, Richard. Eine Generalprobe unter Brahms. Zum letzten Konzert des Meisters in Berlin.

= Hamburger Nachrichten 1932. 5. I.

In der Berliner Singakademie 10. I. 1896.

Wintzer, Richard. Eine Generalprobe unter Brahms. Das letzte Konzert des Meisters in Berlin.

= Die Musik-Woche (Berlin) 1936. Jg. IV. Nr. 31. p. 17—18.

Z.—F., Frau L. Erinnerungen an Johannes Brahms’ Schweizer Besuche.

= Neue Zürcher Zeitung 1912.

e) Magyar kapcsolatok — Ungarische Verbindungen

(á. k.) [Ábrányi Kornél.] Brahms J. és a húsvéti hangversenyek. [J. Brahms und die Oster-Konzerte in Pest 1867. IV. 22.]

Bq 780/51

= Zenészeti lapok (Pest) 1867. p. 465—469. Röviden leírja Br. eddigi pályafutását. Azután jellemzi Br.-ot, mint zongoraművészt és zeneszerzőt. Mint zongoraművész a technika oly fokán áll, amely nehézséget nem ismer. Nála a zongora valóságos zenekarrá válik, minden szólamot tisztán meg lehet különböztetni. Játékából a biztos öntudatra jutott egészséges szellem szólal meg. A szó legnemesebb értelmében művész, aki érzi hivatását s önbecsülését. — Mint zeneszerző hasonló* Schumann irányának követője, továbbfejlesztője, de amellett van egyéni stílusa is. Müveiben sehol sincs közönséges frázis vagy elkoptatott futam. Műveiben egységes eszmét találunk s amellett legváltozatosabb a kidolgozásban. Ezt láthatjuk előadott saját műveiben, mint a Változatok egy saját téma felett, a Paganini változatokban és a Scherzoban. A közönség tapsaira előadta a Luiza csárdás felett rögtönzött müvét. Verfasser schildert die bisherige Laufbahn Br.’ Dann charakterisiert er Br. als Klaviervirtuosen und Komponisten. Br.’ Klaviertechnik kennt keine Schwierigkeiten. Bei ihm wird das Klavier zu einem Orchester, jedoch ist eine jede Stimme zu unterscheiden. Aus seinem Spiel klingt der gesunde Geist eines sicheren Selbstbewusstseins. Er ist ein wahrer Künstler im edelsten Sinne des Wortes, der seinen Beruf und seine Selbstachtung fühlt. — Als Komponist ist er das Gleiche. Er ist ein Anhänger der Schumannschen Richtung, die er aber weiter entwickelt, dabei hat er seinen eigenen Stil. In seinen Werken findet sich nirgend eine gewöhnliche Phrase oder ein abgenützter Lauf. In seinen Werken finden wir einheitliche Ideen und dabei ist er mannigfaltig in der Bearbeitung. Das sehen wir an seinen vorgetragenen Werken, in den Paganini- Variationen und im Scherzo. Um den Applaus zu bedanken spielte er eine Improvisation über den Luisen-Csárdás.

(á) [Ábrányi Kornél.] Joachim József és Brahms János. [Josef Joachim und Johannes Brahms.] Bq 780/51

= Zenészeti lapok (Pest) 1867. p. 169—171.

Br. és Joachim együttes hangversenyt adtak Pesten 1867. dec. 7-én és 10-én. Br.-nak nehéz helyzete volt Joachim mellett, mert Joachim varázshegedűjével a legtökéletesebb zongoristának is nehéz versenyre kelni. Mindamellett kevés művész ért úgy a klasszikus muzsikához, mint Br.

Br. und Joachim gaben gemeinsam zwei Konzerte in Pest am 7. und 10. XII. 1867. Br. war neben Joachim in einer schweren Lage, denn es ist auch für den grössten Klaviervirtuosen eine schwierige Aufgabe mit der Zaubergeige Joachims zu wetteifern. Es verstehen jedoch wenige Künstler so die klassische Musik, wie Br.

Áldor Imre. Brahms pesti hangversenyei. [Brahms’ Pester Konzerte.] 1867. IV. 22. & 26. Bq 051/61

= Magyarország és a nagyvilág (Budapest) 1867. IV. 27.

Beszámoló Brahms hangversenyeiről. Cikkírót nem ragadtatta el Brahms játéka. Hiányzik belőle a melegség és szenvedély. Technikája azonban bámulatos.

Referat über die Konzerte Brahms’. Verfasser ist nicht besonders entzückt von Brahms’ Vortrag, der jeder Wärme und Leidenschaft entbehrt. Seine Technik ist aber fabelhaft.

(—) Brahms és Stockhausen együttes hangversenye a pesti Vigadó kistermében 1869.

III. 9-én. [Konzert Brahms’ und Stockhausens am 9. III. 1869.]

= Zenészeti lapok (Pest) 1869. p. 388.

Brahmsot már ismeri a pesti közönség. Mint zene- költ,ő geniális, mint zongoraművész csodálatraméltó. Br. zongorajátéka maga az öserő. Előadásának fénypontja Bach a-moll fugája és Schumann tanulmányai voltak. Stockhausen Schubert, Rubinstein és Br. dalait énekelte.

Das Pester Publikum ist mit Brahms schon bekannt. Als Komponist ist er genial, als Klavierkünstler bewunderungsvoll. Das Klavierspiel Br’, ist selber die Urkraft. Seine Glanznummern waren die Fuga in A-moll von Bach und die Schumann- Etuden. Stockhausen sang Lieder von Schubert, Rubinstein und Br.

Balassa, Ottilie. Die Brahmsfreundin Ottilie Ebner und ihr Kreis. Wien : Bondy 1933. 151 p. 8 t. 83331

5*