A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Csirke Géza: Közös alosztások. Adalékok a könyvtári szakrendszer kérdéséhez
43 A négy közös elem szerintünk nehezen magyarázható bele minden műbe, mert például egy fizikai tankönyvnél alig lehet idő- és helyi kapcsolatot felfedezni. Trebst szerint az ilyen munkáknál is megvannak ezek az elemek, mert minden időre és minden helyre vonatkoznak. Itt már túllő a célon, amely a közös elemek kianalizálásánál nem arra irányul, hogy ilyen elemeket minden műbe belemagyarázzunk hanem éppen ellenkezőleg arra, hogy kiválogassuk és rendszerbe foglaljuk azokat az elemeket, amelyek mindig, vagy legalább is gyakran és ha nem is minden, de sok műnél ismétlődnek. A formai elemeken, helyi kapcsolaton és időkapcsolaton kívül még két olyan elemet találunk, amelyeket szükség esetén kianalizálhatunk a főcsoportokból: a nyelvi és a szempontok szerinti elkülönítések. Mindkettő jó szolgálatot tehet ott, ahol az anyag nagyon felszaporodott, vagy nagyon specializálódott. A közös elemek jelölése Melvil Dewey 1876-ban megjelent munkájában1) merül fel először az a gondolat, hogy a közös elemeket a szakrendszeren belül állandóan egységesen jelöljük. Minden későbbi rendszer — írja Runge2) — Deweyra vezethető vissza; egységes alapelvük az általános csoportoknak a főrendszertől való különválasztása és egységes szabályozása az egész rendszer számára. Az elv megértését legjobban egy olyan rendszer ismertetése teszi lehetővé, amelyben éppen ez az elv nem érvényesül. A Library of Congress hatalmas rendszerében is megtaláljuk a közös elemek közös csoportosítását, de a szabályozás nem egységes az egész rendszerben. Különválasztva sincsen — hiszen magában a főrendszerben marad — de az egység mindig csak egy-egy főszakon belül érvényesül. A Library of Congress rendszerének formai alosztásai nagy általánosságban a következőképen csoportosíthatók :3) 1. Periodicals 6. Local 2. Yearbooks 7. Directories, Lists 3. Congress 8. A—Z Individual, Societies 5. History Azonban ezek már maguk sem feltétlenül mindig ezen] a helyen szerepelnek, tehát nem egységes a jelölésük. További részletezésük ugyancsak mindig az illető szakcsoport kívánalmaihoz alkalmazkodik és szintén nélkülözi az egységes jelölést, így például az időszaki nyomtatványok besorozása a különböző szakcsoportokba a következőképen történik : A osztály. Általános és sorozati munkák. Ap 1 nemzetközi 2— 9 angol 14—17 holland és flamand 20—28 francia 30—36 német 37—39 olasz 40—49 skandináv 50—58 szláv Folyóiratok (időszaki közlemények). Ap 60—64 spanyol 65—69 portugál 73—77 kelta 80—83 finn-magyar 85 görög (modern) 86 román 89 egyéb 9 A Classification and Subject Index for Cataloguing and Arranging the Books and Pamphlets of a Library. 2) Runge, S. : I. tn. p. 64. 3) Phillips, W, Howard: A Primer of Book Classification. London 1937. p. 93.
