A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Kondorosi Sándor: A könyvtárrendezés kérdéséhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtárra
156 állottak, melyben kezelésük nehézkes volt. Hogy a gyűjtemény raktári felállítását, rendjét lehetővé tegyük, a füzeteket alakjuknak megfelelő (4°, 8°) nagyságú dobozban helyeztük el, egy-egy dobozban természetesen több darabot. A dobozra, mely a füzetek kötését pótolja, a tartalom szerint kis címkén a helyszámot feltüntettük, hegy a keresés zavartalanságát biztosítsuk. Mindkét gyűjteményt a Ballagj Gyűjteménnyel együtt a II. emeleti udvari raktárban állítottuk fel. A gyűjtemény 435 kötete 5238 politikai vonatkozású röpiratot foglal magába. A kötetek numerus currens rendszerben állanak. A három gyűjtemény 234 folyóméter polcot tölt be. A Röpirat 112, a Pamflet 100 és a Ballagi Gyűjtemény 22 folyóméter polcot foglal el. Állandó mozgást végez a 4184 kötetes Kézikönyvtár. Mozgása szakszerűség szempontjából nem minden tekintetben indokolt, sőt természetellenes. Ezeket a mozgásokat Iegfőkép könyvtárunk sajátos helyzete idézi elő. Mivel az olvasóterem díszes fala és a nagy ablakok nem adtak helyet elegendő könyvállvány felállítására, a gyűjteményt három részre kellett osztani. Az olvasóterembe kerültek a szorosabb értelembe vett, állandóan keresett kézikönyvek. A reference- szolgálathoz szükséges művek és a védettebb kézikönyvek az olvasóteremhez közelálló Reference-szobában nyertek elhelyezést. Végül a ritkábban használt és sorozatos művek az olvasóteremhez kapcsolódó raktárban kaptak helyet. A három helyen álló kézikönyveknek e helyek közötti állandó csoportos cserélődését mindig a gyakorlat, a nyilvános szolgálat folyton változó szükséglete határozza meg. Azok a mozgások, melyek a könyvanyag felfrissítésével, az új évfolyamok beállításával, illetőleg az elavult művek áthelyezésével járnak, minden szakember előtt ismeretesek. Mi csak a gyűjtemény sajátos, de kiküszöbölhető mozgásairól teszünk említést. A szakrendben felállított Budapesti Gyűjteménynél más a helyzet. Ennél a könyvanyag nagyobb része már a költözködésnél a gyűjtemény raktáraiban nyert elhelyezést. A raktárakban a célszerűségi szempontok érvényesülhetnek. Itt inkább megvalósíthatók a szakrer.di elhelyezésre vonatkozó szabályok. A szaporulat besorolására a polcok felét fenntarthattuk. Ennélfogva az előző években nagyobb átrendezést nem kellett végeznünk. A gyűjteményhez tartozó ritka könyvanyag a Kiállítási teremben szekrényekben és tárlókban áll. Ezek elhelyezésénél viszont nem a raktári elvek, inkább a bibliofil, a könyvtörténeti és művészeti szempontok határoznak. A háború ezt a gyűjteményt is kimozdította előkelő nyugalmából. Értékesebb részét az 1942 szeptember 9-iki szovjet légitámadás után védettebb helyre, a vasajtóval felszerelt, eredeti helyével azonosállvány- és polcberendezésű, magasföldszinti raktárba helyeztük. Ebbe a raktárba került a Ritkaság Gyűjtemény (09) is. A kiállított könyvanysgot a szekrények és tárlók sorrendjében helyeztük el, hogy a könyvkeresés zavartalanságát biztosítsuk. 3. Raktármozgást idéz elő a többespéldányoknak az elsőpéldány helyrajzi számára való helyezése is. Van ugyan ennek az eljárásnak számos könyvtári előnye. Raktározási szempontból ez a rendszer azonban hátrányos. Soroljunk csak egyetlen többkötetes művet többespéldányként az elsőpéldánnyal azonos helyszámra s foglaljon el az csak egy-kétméternyi helyet a polcon, máris probléma előtt állunk. Nem lesz elégséges helyünk. Helyet tartalékolni lehetetlen, mivel előre nem tudhatjuk, hova mennyi és milyen terjedelmű példány kerül majd többespéldányként a polcokra. A többespéldány szerzéseknél nem a helykérdés, hanem mindig a felmerülő igény, a szükséglet, keresettség a döntő. Mivel ezek előre meg nem határozható tényezők, helyet csak rossz benyomást keltő, sok üres »meddő« polc mellett biztosíthatnánk. A közelmúltban Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 23, a Hóman—Szekfü: Magyar történet című mű 8 kötetének stb. stb.
