A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Kondorosi Sándor: A könyvtárrendezés kérdéséhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtárra
153 a könyvanyagnak ez a hullámzása, amely rengeteg időt vesz igénybe és kiszámíthatatlan munkatöbbletet jelent. A következőkben ismertetjük A Fővárosi Könyvtárban szerzett tapasztalatainkat. Ezek szerint a könyveink mozgása részben összefügg könyvcsoportjaink és különgyüjteményeink könyvanyagának felállítási rendszerével. Az átköltözés éve, 1931 óta a szaporulat részére, továbbá a forgalom gyorsabb lebonyolítása és a közönség pontosabb kiszolgálása érdekében kisebb-nagyobb raktáráthelyezések váltak szükségessé.Tíz év alatt ezeket a módosításokat keresztülvittük s ezzel 1942-re elértük, hogy viszonylag hosszabb időre véglegesnek mondható raktári rendet biztosíthattunk. A költözködésnél minden eshetőséggel számolva az összes állványokon a felső polcokat üresen hagytuk. A felső polcok betöltésével 1939 júliusáig tudtunk helyet biztosítani az újabban besorozott könyveknek. A következő három évben a Budapesti- és Sziiry Gyűjtemény kivételével, az összes raktárakat teljesen újra rendeztük; ez mintegy 250.000 kötet megmozgatását jelentette. Aki szemtanúja volt már egy nagyobb könyvraktár rendezésének, csak az tud ja, hogy mennyi gonddal, munkával jár már a könyveknek egyszerű elhelyezése is. Hát mikor még sorrendre, szakrendre, a fenntartandó helyre is ügyelni kell, ily nagy kötetszám áthelyezésénél. Ez a feladat a nyári egyhónapos szünetekben, a revíziós munkák mellett három éven át, évenként kétheti, összesen hatheti munkával mégis megoldást nyert. A gyors megoldás a költözködés alkalmával használt s jól bevált kartondobozok segítségével1) és nyolc-tíz altiszt láncszerű felfejlődésével vált lehetségessé. Az altisztek, hol egyenes vonalba állva, hol pedig függőleges irányban, egymás fölé helyezkedve, emeletről-emeletre, a dobozok, illetőleg a könyvek kézről-kézre adogatásával, szinte gépiesen végezték nehéz munkájukat. Talán felesleges megemlíteni, hogy a költözködéskor lényegesen könnyebb volt üres raktárba, üres polcokra egymásutáni sorrendben rakni a könyveket, mint az átrendezésnél kölcsönösen felcserélni a különböző szám- vagy szakrendbe tartozó művek egy-egy raktárt betöltő csoportjait. Ennek az átrendezésnek kapcsán egy lényeges változást vezettünk be, amikor az alulról-fölfelé haladó régi sorrendet megfordítottuk, hogy a sorszámozás az olvasás szokott módja szerint felülről-lefelé és balról-jobbra haladjon. A raktárak általános rendezése 1942 júliusában végétért. Ehhez hasonló nagymérvű rendezéssel a közeljövőben számolni nem kell. Az átrendezés után az Általános Gyűjteményben a befejezett oktáv 2610, a quart 225, a fólió 40, a folytatásos oktáv 1225, a quart 630, a fólió nagyságcsoportba tartozó könyvek 440, összesen 5170 folyóméter polcot töltöttek be. Üresen maradt 2150 oktáv, valamint 850 quart és 180 fólió méretű, összesen 3180 folyóméter polc. A Fővárosi Könyvtárban a raktárak állandó mozgását és gyakori átrendezését előidéző okokat hat pontban foglalhatjuk össze : 1. A raktárak ideiglenes elhelyezése, 2. A különgyüjtemények könyvanyagának szakrendi felállítása. 3. A többespéldányoknak az elsőpéldány helyrajzi számára való helyezése. 4. A kikölcsönzött könyvek helyének betöltése a polcokon. 5. A folytatásos műveknél a polcon a szaporulat részére fenntartott tér bizonytalan helyzete. 6. Az Újdonság- vagy Vegyesraktár rendeltetése. Vizsgáljuk meg már most közelebbről a könyvtárunk raktárainak mozgását, illetőleg átrendezését előidéző okokat. 1. A raktárak ideiglenes elhelyezése, illetőleg a kölcsönző osztályhoz közelálló raktárak betöltése. *) Lásd: a Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1. 1931. 56. oldal: A Fővárosi Könyvtár költözködése.
