A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban
122 lapig a másoló ugyanazt a papirost használta, mert a vízjegy ugyanaz : körbe rajzolt mérleg, mely hatágú csillagban végződő nyélen függ. Briquet ilyeneket Bécsújhelyen 1476-ból, Bécsben 1480 körül, Innsbruckban 1478—82-ig, Grazban 1479-ből, Udinében 1495-ből talált.1) Leghasonlóbb a Hess András-féle budai krónika víznyomata.2) Megközelíti egy brassói víznyomat 1479-ből3), de a mérleg rúdja görbült. Az utána használt papiros már más : víznyomata körbe rajzolt horgony, mely hatágú, körön kívül rajzolt csillagon függ. Briquet hasonlókat talált Felső-ltáliában, osztrák és bajor földön a XVI. század első feléből ;4) legjobban a bresciai vízjegy hasonlít hozzá 1512-ből,6) és egy brassói 1510—1515 közti időből.6) A 60/b lap után számozatlan üres lap következik, utána a jogkönyv folytatódik 61 -es lapszámmal. A másoló rubrummal írja a fejezetcímeket és szöveg közben is pirossal cifrázza a betűket. A lapokat csak ritkán írja hasábos beosztással, pl. a tartalomjegyzéket, az árszabást7) stb. ; a fejezetek zömét azonban nem hasábokban másolja. Bizonyos gyakorlatlanságra mutat, hogy a III. fejezetet piros betűs címével együtt az előző fejezet folytatásaképen írta le.8) Előfordul, hogy az egész oldalt félig írja tele, de utána hasábban folytatja.9) Mivel a másoló a lyceumi kódexet használhatta, ennek Lichner—Michnay-féle kiadását használjuk az összehasonlításhoz. A fővárosi kézirat ugyanis a Cromer- kodex variánsait nem ismeri, helyette a lyceumi kódex után indul, amint ez nyom- ról-nyomra kimutatható.10) Viszont a lyceumi kódex későbbi kéz által történt betoldásai hiányoznak a fővárosi kéziratból,11) ami igazolja, hogy a másolás a betoldásoknál korábbi időben történt. Még a lyceumi kódex elírásait is átveszi.12) A fejezetek sorrendje megegyezik a lyceumi kódex beosztásával. Prológus után tartalomjegyzék következik, ebben azonban a fejezetcímek sorrendje nem mindig *) Briquet i. m. I. köt. 184. 1., leghasonlóbb a 2450. és 2454. ábra. 2) Fitz József : Hess András, a budai ősnyomdász. Budapest. 1932. 86—87. 1. 8) Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. Kronstadt. 111. köt. 3. tábla 34. ábra. 4) Briquet i. m. 1. köt. 42—43. 1., 501—509. ábra. 5) U. o. 42. 1. 500. ábra. 6) Quellen zur Geschichte Siebenbürgens aus sächsischen Archiven. Hermannstadt. 1880. I. köt. 7. tábla. 51. ábra. 7) Hasábban íródott a 3/b, 4/a, 10/a, 19/a, 19/b, 71/a, 71/b, 74/a 1. 8) A fővárosi kódex 1/b lapján, a lyc. kódexben a 111. fej. 3. lapon áll. A IV—VI. fejezetet is összeírja címeikkel együtt. (Főv. kod. 1/b—2/b 1., lyc. kod. 3—5. 1.) így tesz két Aliud című fejezettel is ; a második fejezet Aliud címét az összevonás után írja. (Főv. kod. 38/b 1., lyc. kod. 161. és 162. fej. 101. 1.) A főv. kódex 47/b lapján Vonn den czaigern im weyn lezenn a következő fejezettel van összevonva, de a címét feketével írja. (V. ö. lyc. kod. 236/a és 236/b fej. 132—133.1.) 9) Főv. kod. 2/b. 1. 10) A főv. kod. 11/a lapján pl. Von des kuniges stb. kronung c. fejezet 6. sorában úgy mint a lyceumiban, (6. fej. 31. 1.5. sor) kron áll és nem krönt, mint a Cromer codexben (lásd u. o. a jegyzetet). A főv. kod. 13/a lapján a négy angyali erényről szóló fejezet 5. sorában icht áll, mint a lyceumiban (20. fej. 36.1. 4. sor.), a Cromer félében nicht áll (lásd u. o. a jegyzetet). A főv. kod. 17/a lap, 5. sorában a bíró eskümintájában armen áll (lyc. kod. 42. fej. 47.1. 4. sor) a Cromer félében arm olvasható (lásd u. o. a jegyzetet). Igazolja még a kereskedőkről szóló fejezet (Főv. kod. 56/b 1. 7. sor és lyc. kod. 309. fej. 167. 1.8. sor.) ; a gyermekek házasságáról szóló (Főv. kod. 67/b 1. 4. sor és lyc. kod. 395. fej. 201. 1. 2. sor.) stb. Mindenütt a feltüntetett Cromer-féle variánsok a fennti állítást igazolják. A pénzbíró választásáról szóló fejezetben a Cromer-kodex írója az első sorban jegyzőt ír városbíró helyett, de a főv. kod. a lyceumi nyomán városbírót ír. (Főv. kod. 14/b 1. 1. sor., lyc. kod. 29. fej. 40. I. 1. sor.) u) Pl. a főv. kod. 9/b lapján az 1. hasáb 3. sorában a nit nemen schollen kimaradt. A lyc. kod. 25. 1. 6. sorában meg van (lásd a lyc. kod. jegyzetét u. o.) ia) A jegyzőválasztásról szóló fejezetben (Főv. kod. 14/b 1. 1. sor) statrichter helyett stat- schreiber áll mint a lyc. kódexben. (20. fej. 39. 1. 1. sor.) A bíró szabadalmairól szólóban szintén felcseréli a két szót. (főv. kod. 14/b 1. 1. sor., lyc. kod. 30. fej. 40. I. 2. sor.) A »két külvárosi tisztviselőről» c. fejezet címében ainen áll zwei helyett, (Főv. kod. 15/b 1. és u. így lyc kod. 33. fej. 42.1.)
