A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Aktuális nemzetpolitikai kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban
45 A minőségi népesedéspolitika anyagának egy részét még kétfelé lehetett volna osztani és a pozitív minőségi népesedéspolitika vezérszó alatt felsorolni azt az irodalmat, amely a minőségileg legkiválóbbak állományának fennmaradásáról és az értékes elemek szaporodásának fokozásáról tárgyal, a negatív alatt pedig azt, amely a terhelt, az értéktelen kiselejtezését szorgalmazza. Lehetett volna még külön-külön fejezetbe a fajegészségügy és eugenika anyagát csoportosítani. Nemcsak azért tekintettünk el az ilyen további csoportosítástól, mert felfogásunk szerint a minőségi népesedéspolitikának súlypontja hova-tovább az átlagon felüliekre helyeződik át mindinkább arra törekedve, hogy jellem és képesség szempontjából mind jelesebb nemzedékek váltogassák egymást, hanem azért is, mert a minőségi kérdések kevésbé tisztázottak, a velük kapcsolatos problémák statisztikai megfigyelése és kifejezése nehezebb, tehát éles határvonalak a részkérdések között még nem húzhatók. Azzal, hogy a megterméketlenítés irodalmát külön alszakaszban soroltuk fel, a negatívum jelentékeny részét egybefoglaltuk. (Itt a büntetőjogi vonatkozásokat is bevettük.) Az eugenikai (Galton) és fajegészség- iigyi (Ploetz) irányoknak szétválasztása a mai irodalomban az elnevezésmód gyakori felcserélése folytán nem kecsegtet hasznos megkülönböztetési lehetőséggel. A házassági egészségügyre és tanácsadásra vonatkozó irodalom a IV. és nem a VI. fejezetbe került, mert a minőségi népesedéspolitika szempontja itt fontosabb és jobban érdekel, mint a házasságszociológiai. Fennebb láttuk már, hogy a mennyiségi politika kérdéseibe többször játszik bele a minőség szempontja ; ugyanígy foglalkozik a minőségi népesedéspolitika a népesség differenciált szaporodásával is, amikor a terheltek számát csökkenteni, az öröklődő tehetségek számát fokozni kívánja. Külön főcsoportot (V.) állítottunk fel a mennyiség és minőség összefüggéseinek felderítését célzó művek összefoglalására. Az igen fontos VI. fejezet, amely foglalata kérdésünk házasság- és családszociológiai vonatkozású irodalmának, ennek kimerítő felsorolását adja. Leginkább itt törekedtünk a probléma maradéktalan irodalmi feltárására még akkor is, ha a néperővédelmi kapcsolat nem is annyira szembeszökő. De ne felejtsük el, hogy a házasság főcélja mindenkor a fajfenntartás marad ; vagy ahogyan egyik illusztris szerzőnk szépen mondja : »A házasság a közösség életfája. Egészségén és termékenységén fordul a társadalom megújhodása. Ha mennyiségben és minőségben folyton kiváló nemzedék sarjad a házasságból, biztosítva van a társadalmi testszervezet megújhodásának egészséges folyamata.« (Schütz : A házasság. 1933. p. 107.) Reméljük azonban, hogy önmérsékletünk és azon törekvésünk folytán, hogy a túlzott aprólékosságot elkerüljük, sikerült itt is a valóban jellemző és érdekes címeket felsorolnunk. Ennek elérésére pl. e fejezet 3. és 4. részében, a válásnál, a tételes jogi irodalmat nem vontuk be feldolgozásunkba, hanem azoknak a műveknek megemlítésére szorítkoztunk, amelyek a meglevő jogot általánosabb szempontból vagy reformot javasolva tárgyalják. A VI. fejezet 6. és 7. része, a családvédelmi irodalom, szerves kiegészítő részét képezi a VII. fejezet 3. részében »Néperő és társadalompolitika« vezérszó alatt feltüntetett anyagnak, hiszen a néperővédelein szempontjából szociálpolitikai téren nincs fontosabb feladat, mint az egészséges, nem terhelt család istápolása. A családvédelmi irodalomnál, amikor ennek különös fajait taglaltuk, a kialakult műszavak mögött, amilyenek a családi tehermegosztás, családi munkabér,munkabérkiegészítés, családi pótlék, a műszó származása szerint rendre más és más nemzeti könyv- és cikkanyag került túlsúlyba. Ez mint jellemző adalék a nemzetközi nomenklatura kérdéséhez is megemlítést érdemel. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a befejező VII. főcsoport részletezéséhez úgy jutottunk el, hogy az összegyűlt
