A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Aktuális nemzetpolitikai kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban
43 Ennyi nézőpont ellenére is végére kellett járnunk a tárgyi elhatárolásnak. Következésképen a fajfenntartásra irányuló akarat bizonyos tényezőit tudatosan ki kellett kapcsolnunk. Arra nézve, hogy mi maradt meg, tehát hogy mi mit tekintünk a fentiek figyelésével jellemző irodalomnak a felvetett kérdéshez, a tartalom^ mutató áttekintése tájékoztat. . Legyen szabad most már arra kitérnünk, hogy mit és miért hagytunk ki az összeállításnál abból az anyagból, mely látszólag ide kívánkozik. Nem került be a túlnépesedés nagy irodalma, valamint az ezzel összefüggő belső vándorlás és városba- tömörülés, kivándorlás és gyarmati kérdés, a laza összefüggés és a főanyag el- homályosulása miatt, amelyet a túlnépesedés tárgykörébe tartozó publikációk tömeges felsorakoztatása okozott volna. Ugyanilyen okok miatt kellett mellőznünk a könyvtárnak a fajszociológia köréből ide kapcsolódó, különösen a zsidókérdésre vonatkozó óriási teljes anyagának bedolgozását. Ez utóbbi kérdés maradéktalan feltárása önálló bibliográfiához is bő anyagot szolgáltatott volna. így a mi összeállításunkba csak az az elenyésző kis irodalma került be, amely a közvetlen összefüggésre derít fényt, vagyis tárgyalja pl. a fajvédelmi törvényeket, (amelyek a zsidókat a házasságból kizárják és így a minőségi népesedéspolitika eredményessége megnevezett akadályozóiként tüntetik fel) vagy pedig a keresztény-zsidó vegyesházasságokat (mint a néperőnek nemcsak minőségi, hanem egyúttal mennyiségi lerontóit). Mellőznünk kellett azután számos részletkérdést a társadalom- és gazdaság- politika, az egészségügy stb. síkjáról, amelyek kétségtelenül befolyásolják a néperőt, illetőleg a néperővédelem tényezőiként mutatkoznak. Érdekes lett volna pl. az anya-, gyermek- és csecsemővédelem szerepét, az alkoholizmus, a nemi és egyes öröklődő betegségek jelentőségét tárgyaló irodalmat külön fejezetekben felsorakoztatnunk. Ha így jártunk volna el, vagy esetleg még tovább mentünk volna újabb és újabb néperővédelini tényezők után kutatva, bibliográfiánk talán sokoldalúbb, de szétfolyóbb és kevésbé lezárt egész lett volna. Ahogyan ez a könyvészeti összeállítás most előttünk van, a leírt időbeli és tárgyi korlátozással a könyvtár teljes anyagát mutatja be olvasóinknak. Egy-két megjegyzésünk van még általánosságban. így a kérdéssel közvetlen összefüggő irodalmat akkor is felvettük, ha egy másik világnézet szemszögéből tárgyalva a problémát, nem szolgálja a néperővédelmi politika célkitűzéseit. Kötelezett erre a bibliográfus pártatlansága, aki előtt mindig lebeg az audiatur et altera pars, ha ez a másjk nézet új és lényeges oldalról világítja meg a felvetett kérdést. így kerültek be Calverton, Leunbach, Marcuse, Totis könyvei. Az I—VII. fejezetben és ezek alszakjaiban az anyagot megosztani sokszor okozott fejtörést. Az adott könyv szólott pl. minőségi és mennyiségi értelemben egyaránt népesedési politikáról ; emellett a szerző általános népesedéstani elveket is tárgyal, a gyakorlati megoldásnál pedig családvédelmi javaslatai foglalják el központi elgondolását. A dolog természetéből folyóan az anyag egy része ide is, oda is, vagy egy harmadik fejezet vagy alszakasz alá kívánkozott. Ilyenkor nem a könyv vagy a cikk címe, hanem tartalma, a benne foglaltak súlya és jelentősége határozta meg elhelyezkedését bibliográfiánkban. Ugyanazt a címet újabb fejezetnél csak akkor ismételtük meg, ha a könyv a későbbi alszakasz számára lényeges mondanivalót tartalmaz. Bátran mondhatjuk, hogy nem volt még olyan bibliográfiánk, ahol a könyveim sokszor olyan kevéssé fedi a tartalmat, mint az előttünk levő, amelynél ezért utaltunk ki több ízben pregnáns fejezetcímeket. Ennél a fejlődő tudománynál még maguknak az alcsoportoknak elhelyezkedése a hét főfejezetben is problematikus és vitatható. Vegyük például a III. fejezet 3. és 4. alcsoportját. A születéskorlátozás és a terhességmegszakítás első rátekintésre
