A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben

203

termék törvényes meghatározását, mely szerint az valamely iratnak, ábrázolatnak vagy zeneműnek műszaki vagy vegyi úton előállított többszörösítése. A sajtó- törvény szerint az időszaki lap az egy hónapot meg nem haladó időközben megjelenő hírlap, folyóirat ; a melléklet csak akkor, ha önmagában is megfelel időszaki lapnak. A sajtó jogszabályok a gondolat bármely készülék útján többszörö- sített kifejezésére vonatkoznak (2. §.).

A sajtójognak könyvtári szempontból lényeges része a sajtótermék elkobzása, lefoglalása. Ha a sajtótermék ellen büntető ítélet áll fenn, akkor azt terjeszteni könyvtár útján sem szabad. A sajtótermék lefoglalását és elkobzását a bíróság rendeli el. Kivételes időben külföldi sajtótermék terjesztését a honvédelmi törvény alapján a minisztérium közérdekből eltilthatja és a példányokat lefoglalhatja (8150/1939. ME.). A bírói határozat tudtuladása többféleképen történik. A bíróság a hivatalos lapon kívül más időszaki lapban is közzéteheti. Ezenkívül felterjesztést intézhet különböző minisztériumokhoz (igazságügy, belügy, keres- kedelemiigy), hogy azok saját hatáskörükben tegyék közzé a bírósági határozatot. Sőt joga van a bíróságnak arra is, hogy az inkriminált sajtótermék szállításának megakadályozását közvetlenül a különböző közszállítási üzemektől kívánja.

Az érdekelt minisztériumok a határozatot »Lefoglalt Sajtótermékek« rovat alatt teszik közzé. A közigazgatási hatóságok és közegek, úgymint rendőrhatóság, csendőrségi egység, községi elöljáróság — a rovatot figyelemmel kísérik, eljárnak s a lefoglalt példányokat a közleményben megjelölt kir. bírósághoz vagy ügyészséghez, illetőleg minisztériumhoz küldik be. Bírósági vagy miniszteri határozattal kifogásolt sajtótermék szállítása tilos. Ebből a célból a gyanús szállítmány megvizsgálható (2500/1920. ME. rendelet).

Említsük meg végül, hogy sajtóterméket házalás útján csak igazolvánnyal ellátott felnőtt egyén terjeszthet (1153/1920. M. E. rendelet).

Beszerzési jogszabályok.

A könyvbeszerzés a könyvtár lényeges életnyilvánulása. Ebből meríti további fejlődése éltető elemét, a könyvtár új erőforrásait s ezen az úton tudja hivatását maradéktalanul teljesíteni. A könyvbeszérzés telítve van jogi vonatkozással, melyek ismerete a könyvtárigazgatás nélkülözhetetlen alkotórészét képezi.

A könyvtári állomány gyarapítása különböző módon történik. Alapja egyrészt jogügylet, másrészt kötelező juttatás. A jogügyleti állománygyarapodás formái az ajándékozás, a vétel és a csere ; míg a közjogi alapon a köteles példánnyal gyarapodik a könyvtár.

Ajándékozás.

Jogilag olyan szerződés, melynek értelmében az ajándékozó saját könyvei közül a könyvtárnak egyet, vagy többet ingyenesen (ellenszolgáltatás nélkül), átenged és ezt a könyvtár, mint ilyent, elfogadja. Az ajándékozási ígéret arra kötelezi az ajándékozót, hogy a felajánlott könyveket szolgáltassa. A teljesítést megtagadhatja az ajándékozó, ha ezzel megélhetése igazolhatóan veszélyeztetve lenne. A meghagyásos ajándékozás esetében kikötéseket a könyvtár — ha az ajándékot elfogadta — teljesíteni tartozik. Ilyen esetben az ajándékozónak kereseti joga van, amelyenek alapján a könyvtártól a meghagyás teljesítését követelheti.