A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
196 csupán a szabályrendeletben megállapított előírásokhoz tarthatja magát. Önkényes eljárás a közhivatali kötelesség megszegését jelenti és törvényes következményeket (büntetést) von maga után. À könyvtárhasználati díj alóli felmentés csupán a szabályzat rendelkezései alapján jogérvényes. A személyazonosság igazolása szolgáltatja azokat az adatokat, amelyek alapján a könyvtárhasználat jogosultsága elbírálható. Idetartozik a lakóhely (tartózkodási hely) igazolása, amely a netán felmerülő jogi aktusok szempontjából nélkülözhetetlenül szükséges. Ezenkívül a bizonyos körre korlátozott használatú könyvtárak még más körülmények fennforgásának igazolásától tehetik függővé a használati engedély megadását; így pl. egyetemi leckekönyv felmutatása egyetemi könyvtárban stb. 2. A könyvek külső használata (kölcsönzés). A kölcsönzés a könyvtár igénybevételének másik főformája. Mivel a könyvek elvitelét jelenti, a könyvtárak egyrésze, az úgynevezett praesens állományú, múzeumi természetű, vagy inegőrzéses jellegű könyvtárak általában mellőzik. Gyakran előfordul azonban, hogy a könyvek eredményes és gyümölcsöző áttanulmányozása csupán a könyvtáron kívül történhetik meg. Ebből a szempontból a könyv kölcsönzését kivételesen még a múzeumi könyvtárak is engedélyezik. Intézményesen eredetileg a közművelődési könyvtárak gyakorlatában fejlődött ki, majd mind szélesebb körben elterjedt és ma már a könyvtárak nagyobb része — különösen a hatalmas olvasótáborral rendelkező modern könyvtárak — a házi kölcsönzést mindenütt bevezették. A könyvek elvitele természetesen fokozott biztosítékot igényel. Általában kétféle biztosíték szokásos : 1. a jótállás és 2. a szoros értelemben vett biztosíték adása. A jótállás a kötelmi jog körébe tartozó kezességi szerződés, amely azt foglalja magában, hogy a kölcsönző nemteljesítés esetében — vagyis, ha a kivett könyvet vissza nem szolgáltatja — egy harmadik teljesjogú személy, a jótálló (pl. a törvényes képviselő, vagy a lakásfőbérlő) a követelés biztosítása céljából kezességet vállal. A jótállást írásban kell adni. A jótállás járulékos természetű jogviszony, ami azt jelenti, hogy csupán addig áll fenn, amíg a főadós (kölcsönző) kötelezettsége létezik. Ha a kölcsönző kötelezettsége megszűnt, úgy vele egyidejűleg megszűnik a jótállóé is. Az egyszerű jótálló kötelezettsége másodsorban, esetlegesen következik. Mégpedig csak akkor, ha a kölcsönzőn a könyvtár sikertelenül kísérelte meg a végrehajtást. Ezért ilyen esetben a könyvtárnak először igazolnia kell, hogy a követelés a főadóson behajthatatlan. Ezen sortartási kötelezettség kétségtelenül megnyujtja az eljárást. Sokkal célszerűbb a könyvtár részéről, ha a jótálló kötelezettségét, mint készfizető kezesét kívánja. Ebben az esetben a jótálló lemond a sortartás jogáról és egyszerre vonható perbe a kölcsönzővel. Ilyenkor tehát a könyvtárnak nem kell igazolnia a kölcsönző teljesítőképtelenségét. A vélelem az, hogy a jótálló az esetleges késedelemért és az eljárási költségekért is felelősséget vállal. A könyvtári könyveket jótálláson kívül még biztosíték mellett szokták kiszolgáltatni. A biztosíték adása jogilag a kézi zálog egyik esete. A könyvtár bizonyos pénzösszeg, vagy más értéktárgy letétele ellenében adja ki a könyvet azzal, hogy a könyv vissza nem adása esetében magát a lekötött értékből kielégítheti. A kielégítés érvényesítése általában bírói eljárás útján történik. Ez pedig nehézkessé teszi a könyvtár számára a követelés érvényesítését. Ezért gyakran idegenkedik a könyvtár attól, hogy biztosíték ellenében adjon ki könyvet. Azonban a biztosítékon alapuló zálogjog érvényesítésének ez a módja korántsem kizáró
