A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
191 Könyvtári alkalmazottak. A könyvtári alkalmazottak jogi helyzetét csak a közelmúltban kezdték rendszeresen szabályozni. A rendezetlen viszonyok a könyvtári hivatás megbecsülésének nagymértékben ártottak. Régebben a könyvtár tisztviselője hivatását gyakran csak mint mellékes foglalkozását űzte, sőt azt az alkalmazó hatóság is olybá vette, mert a közgyűjtemények személyzetét hivatáskörükön kívül szabályszerűen és rendszeresen más célból is foglalkoztatta. Ehhez járult a viszonylagosan alacsonyabb fizetés, valamint a közalkalmazotti kedvezmények korlátozása vagy hiánya. Ezek a körülmények arra vezettek, hogy a múlt század végéig megfelelő munkaerő könyvtári állásra ritkán jelentkezett. Az illetményie nézve jellemzésül felemlítjük az 1893 : IV. t.-c. adatait, amely a közhivatali tisztviselők javadalmazásáról szól. Eszerint a legmagasabb könyvtári rangú tisztviselő a VI. fiz. oszt.-ban foglal helyet (budapesti egyetemi könyvtári igazgató), míg a következő könyvtári állás a VIII. fizetési osztályban található (könyvtári őr) stb. A könyvtárosi kérdés a minősítés tekintetében is bonyolult. A régebbi múzeumi és könyvtári szervezeti szabályzat (79.458/1897. VKM.) csupán általános irányelvet fektet le, amidőn kimondja, hogy a könyvtári állás betöltéséhez kellő szakképzettség megszerzése szükséges. Ezenkívül a Főfelügyelőségnek vétójogot biztosít a hatáskörébe eső könyvtári állások betöltése körül, mégpedig minősítés szempontjából, amelyet az állami könyvtárak tisztviselőinek kvalifikációja szerint bírálhat el. (13. §.) Az alapképzettség ilyen homályos követelményei mellett kétségtelen haladást mutat a további könyvtárosképzés, amelyet szaktanfolyamok útján oldottak meg. Ennek kezdeményezése a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának érdeme volt. Üj jogalkotásunk nagyjából tisztázza a könyvtári alkalmazottak jogi helyzetét. Az irányadó törvények egyöntetűen megállapítják, hogy a közgyűjtemények személyzete a közalkalmazottakkal azonos elbírálásban részesül. A Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe tartozó intézmények, valamint a Magyar Tudományos Akadémiának az 1923. évi I. t.-c. alapján átvett személyzete az állami alkalmazottakkal azonos tekintet alá esik. Ennek értelmében szolgálati viszonyaikat a közszolgálati alkalmazottakra érvényes jogszabályok rendezik. (1934: VIII. 10. §.) Közelebbről a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői a VKM személyzeti létszámába tartoznak (9200/1936. VKM. 35. §.) Az országos közgyűjtemények önkormányzati szervezetében az alkalmazottak négyféle csoportját különböztetjük meg, úgymint: 1. tudományos tisztviselők, 2. tudományos és műszaki segédtisztviselők, 3. igazgatási (gazdasági és kezelő) tisztviselők és végül 4. altisztek és szolgák. A tudományos tisztviselői állásra — a szerzett jogok sérelme nélkül — a doktori oklevél képesít ; ez a követelmény megfelel az összes fontosabb köz- igazgatási állás előképzettsége alapjának. A tudományos és műszaki segédtisztviselői álláshoz érettségi bizonyítvány, a középiskola negyedik osztályának elvégzése és az esetleg szükséges szakismeret nyitja meg az utat. A tudományos tisztviselők és a tudományos és műszaki segédtisztviselők gyakorlati képzését és a szükséges szakvizsgák szabályait a VKM. a Tanács javaslata alapján rendelettel állapítja meg. A kinevezés joga a Múzeum státusába a tudományos tisztviselői állásokra az államfőt illeti meg, aki azt a Tanács jelölése alapján és a VKM. előterjesztésére foganatosítja. A VIII. fizetési osztálytól felfelé a segédtisztviselői és igazgatási (gazdasági és kezelői) állások betöltése hasonló módon történik. Alacsonyabb
