A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
189 Ha a felügyelő szervek figyelmeztetése sem vezet eredményhez és a hibás, gondatlan kezelés következtében a közgyűjteményt súlyos hátrány fenyegeti, vagy pedig azt a nyilvánosság elől jogos indok nélkül hosszabb ideig zárva tartják, akkor a VKM. a Tanács előterjesztésére ideiglenes vezetőt rendel ki. A kirendelt vezető a Tanács utasítása szerint haladéktalanul megteszi a könyvtárat fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket. A továbbiakban a megfelelő szabályrendelet irányelvei szerint végzi a közgyűjtemény vezetője számára meghatározott tennivalókat. Mihelyt a Tanács értesül, hogy a vezető kirendelésének oka megszűnt, késedelem nélkül előterjesztést tesz a kultuszminiszterhez, hogy a megbízatás tárgytalanná vált és megszüntethető. (Rend. 12. §.) A törvény még azon esetre is intézkedik, ha a kirendelt vezetőt a könyvtártulajdonos munkájában a gyűjtemény érdekét sértő módon akadályozza. Ebben az esetben a miniszter a közgyüjtemény-felügyeleti szaktanács határozata alapján a Tanács javaslatára a közgyűjtemény állami kezelésbe vételét rendeli el. (1929: XI. 2. §.) Ilyenkor, ha egyesületi könyvtárról van szó, azt az állam helyett a törvény- hatóság is kezelésbe veheti. Erre a törvényhatóságot a Tanács javaslata alapján a VKM. felhívja. Amennyiben az érdekelt könyvtár a törvényhatóságé vagy községé (város), az állami kezelésbevételt a kultuszminiszter a belügyminiszterrel egyetértve rendeli el. Ha pedig egyházi könyvtárat kell kezelésbe venni, a VKM. intézkedését az egyházi főhatóságok hozzájárulásával teszi meg. Sürgős esetben, amikor az egyházi tulajdonban levő könyvtárat pusztulás, vagy elidegenítés veszélye fenyegeti, a miniszter ideiglenesen — az egyházi hatósággal történő megállapodásig — saját hatáskörében intézkedhetik. Az állami kezelés alatt a megbízott vezető a Tanács utasításai szerint jár el. A könyvtár tulajdonjogi állapotát az állami kezelésbe vétel nem változtatja meg. A kezelésbe vétel ideiglenes jellegű és megszűnik, ha a könyvtártulajdonos megfelelő biztosítékot nyújt arra, hogy a hatóság felügyeleti jogkörét a továbbiakban zavartalanul gyakorolhatja. Ilyenkor a gyűjtemény kezelését az eredeti vezetőségnek kezébe kell visszabocsátani. Az állami kezelés miniszteri elrendelésével szemben a könyvtártulajdonos közigazgatási bírósághoz fordulhat panasszal. A tárgyaltakból kitűnik, hogy a közgyűjtemények fenntartóinak tulajdonjogát a törvény minden körülmények között biztosítani kívánja. Azonban a tulajdonjog biztosításából nem következhetik az, hogy valamely könyvtár a tulajdonos hibájából pótolhatalan veszteségnek legyen kitéve. A közgyűjtemények anyagának megóvása és fejlődése érdekében — amely egyben a nemzeti művelődésügy biztosítását is jelenti — az államhatalom jogot nyert arra, hogy szükség esetén a gyűjtemény irányítását saját kezelésébe vegye. Ilyenkor a tulajdonos szabad rendelkezési joga szünetel és csupán megfelelő biztosíték adása esetén éled fel újra. így tehát nem kisajátítással, a tulajdonjog elvesztésével állunk szemben — amire hasonló esetben a külföldi példák mutatnak — hanem a tulajdon közérdekből történő időleges korlátozásáról van szó. A törvény célja kizárólag a nemzeti kultúrértékek védelme, éppen ezért a tulajdonos számára a bírói jogorvoslat lehetőségét is biztosítja. Pénzügyek. A közművelődés ügyét a közhatóságnak biztosítania kell nemcsak ellenőrzés útján, hanem úgy is, hogy a közintézmények létesítésében és fenntartásában tevőlegesen résztvesz. Az állami felügyelet alá tartozó könyvtár fenntartása,
