A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
183 Nemzeti nagy közgyűjteményeinket Gyüjteményegyetem elnevezéssel az 1922. évi XIX. t.-c. foglalta elsőízben önkormányzati egységbe. Ezt a törvényt egy évtized gyümölcsöző tapasztalatai alapján a kultuszkormányzat Hóman Bálint kezdeményezésére megváltoztatta és új alapokra fektette. Az új törvény a magyaros szellemet hangsúlyozó és régiveretű »Magyar Nemzeti Múzeum« elnevezés alá foglalta az országos nagy közgyűjteményeket. (1934: Vili. t.-c.) De az új törvény nem csupán elnevezésében változtatta meg a Gyüjteményegyetemet, hanem számotvetett valamennyi indokolt és megfelelő követelménnyel, amelyeket azután zökkenésmentesen beleillesztett az új rend keretébe. A többi könyvtárak ügyeinek, valamint az összefüggő egyéb kérdéseknek szabályozását az 1929. évi XI. t.-c. tartalmazza. Az utóbbi két törvény és a hozzáfűződő rendeletek könyvtárpolitikánk mai irányának tükrét mutatják. Szervezeti jogszabályok. Amint említettük, nemzeti nagy közgyűjteményeink együttesen Magyar Nemzeti Múzeum gyűjtőnéven különálló önkormányzati testet alkotnak, amely jogi személyiséggel rendelkezik. (1934 : VIII. t.-c. 1. §.) Ebbe az önkormányzati szervezetbe több könyvtári vonakozású intézmény tartozik. Ezek között legjelentősebb az Országos Széchenyi Könyvtár, hazánk legnagyobb könyvgyűjteménye. Azután itt találjuk az újonnan szervezett Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségét, mint a könyvtárak ellenőrzését gyakorló fontos gyüjteményügyi hivatalt. Összefüggésben áll a Nemzeti Múzeummal a Magyar Tudományos Akadémia is, melynek könyvtára hazánk egyik kimagasló intézménye. Azonban a Nemzeti Múzeum és az Akadémia kapcsolata a könyvtári munkaközösségre nem terjed ki és csupán személyzeti kérdésekre korlátozódik. Ugyanis az Akadémia tisztviselőinek egyrésze a Magyar Nemzeti Múzeum személyzeti összlétszámához tartozik. Ezen tisztviselők ügyeit a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa.csak az Akadémia delegált tagjainak részvételével alakított úgynevezett Akadémiai Bizottságban intézheti. (1923. 1. t.-c. 2. §.) A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonjoga kiterjed a szervezetébe tartozó intézmények vagyonára. Jogképessége széleskörű jogügyletek önálló lebonyolítását teszi lehetővé. Közérdekű jellegét kidomborítja az, hogy a számára juttatott ingyenes adományok, valamint a halál esetére szóló vagyoni részesedések illeték- mentesek. Az önkormányzati jogokat a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa gyakorolja, amely a jogi cselekményeket a Nemzeti Múzeum, mint jogi személy nevében intézi ; így szerződéseket köt, jognyilatkozatokat tesz stb. A Tanács tehát a Múzeum törvényes képviselője. Nevében az elnök járhat el, aki az intézményt harmadik személlyel és a hatóságokkal szemben képviseli (Törv. 7. §.). A Magyar Nemzeti Múzeum elnökét a Tanács három jelöltje közül az államfő, alelnökét pedig a kultuszminiszter nevezi ki. A Tanács tagjai az önkormányzati szervezetbe tartozó nagy közgyűjtemények első tisztviselőiből, a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőjéből, valamint az intézmények választott tisztviselőiből, végül pedig meghívott szakértőkből állnak. A Tanácsnak az önkormányzati jog alapján a Nemzeti Múzeumra kiterjedő szabályzatalkotási joga van. Ezenkívül a Tanácsot az 1929. évi XI. t.-c.-ben
