A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Koch Lajos: Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e - Adalék a budapesti színjátszás történetéhez
151 Ezt a zenét kultiválta Pest és vele együtt az ország közönsége, amikor 1886-ban Evva előadatja Sullivan Arthur Mikádó c. operettjét. Az első angol operett volt Pesten. Mikor nálunk Sullivan bűbájos zenéjét először hallgatták, kiderült, hogy nemcsak a kontinensen, hanem Angliában is értenek a muzsikához. Sullivan a cambridgei egyetemen tanult zenét és a »master of arts« címével jött el onnan. Egyike a legfinomabb zenei stilisztáknak. Eredetileg operakomponistának indult. Zenei csalódásai következtében ölti fel a bohócruhát, azonban így is olyan szép, arányos, kerek dalokat szőtt operettjébe, hogy a Mikádó méltán lett a legcsinosabb japán doboz. A legédesebb hangulatban hallgatjuk ezt az előkelő ötvözetű muzsikát, amelynek friss széláramlása annyi virágillatot hozott az operett világába. Még a francia operettek divatoznak Pesten, amikor csodálatos változás állt be a közönség ízlésében. Ezt egy másik angol zenész, Sidney Jones Gésák c. operett jének bámulatos sikere okozta. A Gésákkal született meg az ú. n. angol táncos operett. Sullivan Mikádója ugyan angol operett, de pattogó ütemei annyira melódikusak, hogy kizárólag éneklésre valók. A Gésákban jelenik meg először a színpadon a groteszk, telve exotikus, nyüzsgő sokasággal és egymásba kapcsolódó fényes zenei egyveleggel. Jones zenéje hol naiv, mint egy fehérruhás angol lady, hol felfortyanó és szeles, de mindig csupa ösztön és dallamenergia. Ügy pattog, mint a felbontott pezsgős palack és jókedvében ének helyett táncra invitál. A Gésák zenéje elejétől végig ragyogó és ötletes. A nagytehetségű Jones muzsikája teljes mértékben rászolgált arra a nagy sikerre, amelyet aratott. De ez a siker nálunk példa nélkül álló anglománját indított el. A Jones után következő komponisták, Kerker, Lyoneil Monckton, Ivan Caryll, Leslie Stuart más irányba terelték az operettstílust. Az éneket mindjobban háttérbe szorítják, a szövegek ostobává válnak, nem fontos az épkézláb operettmese és vers, csak arra való, hogy a komponistának alkalmat adjon 2/4-es és 4/4-es ütemek megírására. A Gésák jómodora még irigyelhető volt. Itt néha még énekeltek. Most azonban csak a tánc fontos és táncol az angol operettben mindenki, a bonvivántól a primadonna anyjáig a színpadon. Néhány év múlva Budapest minden operettszínpadán angol táncokat jártak, a ködös Albion sajátszerű muzsikáját játszotta minden zenekar. Divatosak lettek az angolok : angol ruhában jártunk, angol bajuszt viseltünk, angol dohányt szívtunk és angol zenét hallgattunk. És ez az angol zene Audran, Varney és Roger csillagát elhalványította. Az angol burleszkoperett dühöngése Pesten az 1900-as évek elején hágott tetőpontra. A visszahatás már a küszöbön állott, az ízlés eltévelyedése nem tarthatott sokáig. Mindenki kívánt, óhajtott a táncőrület helyett napsugaras, meleg zenéjű, nemzeties irányú darabot, hogy leszorítsa a színpadról a sok külföldi badarságot, amelynek évek óta hódolt a pesti közönség. Az operett kedves műfajában is el kellett jönnie az új hangnak, az új levegőnek, mert a közönség torkig volt az angol operett táncos mókáival, amely a varieté trükkjeit vitte a színpadra az operett eszközei helyett, ének helyett akrobatamutatványokat, ostoba groteszkséget mutat be, komoly színjátszás helyett toalettfortélyokat és világítási hatásokat produkál. Ebben a légkörben kopogtatott a Király Színház kapuján János vitéz, hogy bebocsátást nyerjen és vitézül harcoljon nemcsak a törökök ellen, hanem az új magyar irány érdekében. Most valósult meg Rákosi Jenő másik kedvenc eszméje, a magyar daljáték megszületése. E téren is Rákosié a kezdeményezés. Rákosit népszínházi igazgató korában bántotta és működésében erősen gátolta az a körülmény, hogy csupán olyan operetteket adhatott elő, amelyeket a német színházban már lejátszottak. Rákosi igyekezett műsorát függetleníteni a német színháztól. Megkísérelte, hogy nem alkotnának-e magyar írók a német operettek helyett ilyen műveket. Próba-
