A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban

131 A jogkönyv harmadik kéziratát Nagybányán vásárolta meg néhai Bozsernyik Béla. Lehet, hogy Nagybánya egyúttal a kézirat lelőhelye is, mely körülmény az ország keleti felére látszik utalni. Tehát az ottani német eredetű városok között kell keresnünk, hogy budai joggal melyik város élhetett. A bányavidék : Nagybánya, Felső- és Kapnikbánya bányászainak érdekközössége annyira elütő az ország fővárosának érdekközösségétől, hogy a budai jog használata nem tételezhető fel. A két előző város fejlődését, bár önkormányzatuk már volt a XIV. században,1) megakadályozza az a körülmény, hogy a XV. században Lázárevics István és Brankovics György szerb despota voltak földesuraik s csak Mátyás királytól nyerték vissza szabadalmaikat.2) Nagybánya rendes törvénykezési jogát csak 1484-ben nyerte Mátyás királytól.3) Sem ebben, sem a régebbi szabadalmakban nem esik szó budai jogról. Ä nemes ércbányászat mellett a sóbányászat központjai ; Deés és Deésakna jöhetne figyelembe. E városokra is ugyanaz áll, mint az előzőkre. Érdekközösségük messze esett Budáétól ; szász vagy általában német bányászaik az erdélyi szász városok polgárságához húzhattak.4) Felvetett kérdésünk fejtegetésénél a kereskedés főútvonalai mentén elte­rülő városok jöhetnek figyelembe, első sorban a szász városok. Megjegyzendő azonban, hogy a hét szász szék Nagyszebennel az élén, a két szász szék, t. i. Medgyes és Selyk, Besztercze és kerülete, meg a Barczaságban Brassó magukkal hozott régi szász szokásjogukat megtartották,5) bár Besztercze és Brassó Buda vásárjogát élvezte. Egyébként Buda és Nagyszeben között gazdasági ellentét állott fenn, mely körülmény nem is engedte volna a budai jog átülte­tését. Amikor Nagy Lajos Buda árumegállítási jogát a nagyszebeni és más erdélyi kereskedőkkel szemben felfüggeszti,6) mikor szabad járáskelést biztosít Bécs felé a nagyszebeni kereskedőknek,7) az érdekösszeütközés kikerülhetetlen volt, amit a hosszas per Buda és Nagyszeben között igazol.8) Ehhez járul a budai mérték használatának megszorítása. Mátyás király 1489-ben Zsigmond király rendeletével szemben kijelenti, hogy amilyen hossz- és súlymértéket a szász székek és a Barczaság használ, az legyen Erdélyben kötelező.9) II. Ulászló pedig 1490-ben a besztercei vásártlátogatók részére az ott használatos mértéket rendeli el.10) 0 Szatmár vármegye monographiája i. m. 195—196. 1. Szmik i. m. 7—10.1. 2) Schönherr Gyula: A nagybányai bizottság jelentése. 129. 1. (Századok, 1889.),Szatmár vm. monogr. i. m. 200—203. 1., Szmik i. m. 15—16.1. 3) Schönherr i. m. 130. 1. ’4) V. István 1291-ben a deési polgárok szabadalmait »iuxta libertatem Szolnok et Szatmár erősíti. (Árpk. Új. Okm. III. köt. 5—6. I.) II. Endrének a szatmárnémetiek részére adott sza­badalomlevele a szászok szokására is hivatkozik. CD 1II/2. 312. 1.), ami a szász befolyást igazolja. 6) Wenzel i. m. 43.1., Albert Berger: Urkundenregesten aus dem alten Bistritzer Archive von 1203—1490. 38. sz. 14. 1. (Programm des ev. Obergymnasiums stb. Bistritz. 1893). Beszterce és kerülete a szebeniek szokásjogát élvezi, mondja Nagy Lajos 1366-ban. (Urkundebuch II. köt. 858. sz. 249—250.1. V. ö. Teutsch: Zur Geschichte i. m. 264.1., 284—285.1.) Medgyes városi szaba­dalmait 1402-ben nyeri, szervezete a nagyszebeni székével azonos. (Urkundenblich III. köt. 1483. sz. 289—290. 1., CD VIII/2. 160. 1. V. ö. Andreas Gräser: Umrisse zur Geschichte der Stadt Mediasch, Hermannstadt, 1862., 8—10., 19. 1.) V. ü. Szilágyi Sándor: Erdélyország története, tekintettel művelődésére. I. köt. Pest, 1868. 162. 1. 7) Urkundebuch II. köt. 824. sz. 223. 1. Glaser i. m. 149. 1. Fr. Hann: Zur Geschichte des Siebenbürger Handels von Jahre 972—1845. 158—159.1. (Archiv, régi folyam, 1848). ') Urkundebuch II. k. 899. sz. 297—298.1. II. k. 939. sz. 337—339.1. V. ö. Glaser u. o. 149.1. 8) Urkundenbuch III. k. 1398. sz. 184—185. 1. V. ö. Jickeli: Der Handel i. m. 32. I., G. L. : Die ältesten Klausenburger Goldschmiedeartikel. 10. I. (Transsylvania II. k. 1862). 9) Hann i. m. 174. 1., Meltzl i. m. 736. 1. 10) Berger i. m. 353. sz. 58. I. 9* »

Next

/
Oldalképek
Tartalom