A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban
125 király és a város közti kapcsolatról, a városi tisztviselők választásáról, a polgárság magánjogáról ; az igazságszolgáltatásról, az ipar és kereskedelemről. Vallásos szellem hatja át ; több helyen a szentírásra hivatkozik, hangja gyakran subjektiv.1) Nyelve a bajor-osztrák nyelvjárást követi, mire különösen a sok középfelnémet uo-ból származó ue diphthongus használata utal2), sőt gyakran ott is megtartja, ahol a lyc. kódex már monophthongizálta, pl. a főv. kódexben : den sluessl, a lyc. kódexben slussel ; kain gesuech és kain gesuch ; dyephait és dyphait stb.3) Jellemző továbbá a főnévragozásban a szóvégi e elhagyása4) pl. főv. kod. : vonn dem ingesind,5) máskor pedig megtoldja : főv. kod. : in der wochn, lyc. kod. in der woch ; főv. kod. : mit der ellen, lyc. kod. : mit der elle.6) A középfelnémet e kiesett a következő esetragokban pl. : főv. kod. von seinen glidern, lyc. kod. von seinen glideren ; főv kod. zu Ungern, lyc. kod. zu Ungeren.7) Suffixumokban a középfelnémet e-re változott i-t a másoló elhagyja pl. : főv. kod. handl, lyc. kod. handil ; főv. kod. wurffl, lyc. kod. wurffil ; főv. kod. Insigl, lyc. kod. stat sigil8) Synkopálódott az e a zwölff szóban, míg a lyc. kódex még a zweliff alakot használja.9) Viszont megtartja a régi alakot a müntzwerich szóban, míg a lyc. kódexben müntz- werch áll,10) ép így a maniche és a manch alak.11) Majd magánhangzót told be pl. : főv. kod. geschloss, lyc. kod. gsloss ; főv. kod. dreyer, lyc. kod. dreyr.12) Míg a lyc. kódex a kfn. ei-t diphthongizálja e szóban : entzig, addig a főv. kódex ai-ra változtatja: aintzig, a bajor nyelvjárás szerint.13) Ép így a kfn. alakot az umb szóban elveti, míg a lyc. kódex megtartja : umbe.14) Vocalis sajátság forog fenn a Tugend főnévből képzett melléknévben : főv. kod. tugentsame, lyc. kod. még togsamen-t használ.15) A pleonastikus tagadást a főv. jogkönyv így alkalmazza: ^Jellemzését lásd bővebben Relkovic i. m. 22—28. 1. 2) Nyelvészeti szempontból Didovácz György: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) hangtana. Budapest 1930. (Német philologiai dolgozatok. XL1II. sz.) c. munkájában foglalkozott vele. (Az ue használatáról lásd a 31—32.1.) Az alábbiakban csupán a két kódex eltérő nyelvi sajátságait vesszük figyelembe. De kiemeljük, ha a jogkönyv nyelvét különösen jellemző adatról van szó. 3) Főv. kod. 22/a 1. 8. sor és lyc. kod. 62. fej. 5. sor 59. 1. (A pecsétőrzésről). Főv. kod. 42/a 1. 2. sor és lyc. kod. 192. fej. 2. sor 114.1. (A zsidók uzsorájáról). Főv. kod. 49/a 1. 2. sor és lyc. kod. 247. fej. 2. sor 137. 1. (A tanúskodásról.) Főv. kod. 50/a 1. 4. sor és lyc. kod. 259. fej. 3. sor 143.1. (A háromféle gyilkosságról). 4) V. ö. Didovácz i. m. 42. 1. 6) Főv. kod. 9/b 1. 1. hasáb 27. sor. 6) Főv. kod. 39/a 1. (a címben) ; lyc. kod. 168. fej. 105. 1. (A törvénynapokról.) Főv. kod. 40/a 1. 5. sor. ; lyc. kod. 174. fej. 3 sor 107 I. (A kereskedők árusításáról.) ’) Főv. kod. 10/b 1. 2. sor és lyc. kod. 3. fej. 7. sor 30. 1. (A pápa és császárról). Főv. kod. 11/a 1. és lyc. kod. 5. fej. 31.1. (A magyar királyról c. fej. címében). 8) Főv. kod. 40/a 1. 3. sor és lyc. kod. 175. fej. 2. sor 108. 1. (A pénzverőkről). Főv. kod. 42/a I. 2. sor és lyc. kod. 190. fej. 1. sor 113. 1. (A hamis játékosokról). Főv. kod. 20/a 1. 7. sor és lyc. kod. 52. fej. 3. sor 55. 1. (Az örökösödésről szóló levélről). 9) Főv. kod. 14/b 1. 3. sor és lyc. kod. 30. fej. 2. sor 40.1. (A bíróválasztásról). 10) Főv. kod. 40/a 1. 3—4. sor és lyc. kod. 175. fej. 2—3. sor 108. 1. (A pénzverőkről). u) Főv. kod. 64/a 1. 5. sor és lyc. kod. 368. fej. 4. sor 193 1. (A munkabérről). 12) Főv. kod. 15/b 1. 6. sor és lyc. kod. 32. fej. 2. sor 42 1. (A bíróválasztásról). Főv. kod. 15/b 1. és lyc. kod. 33. fej. 42. 1. (A külvárosi tisztviselők választása címében.) 18) Főv. kod. 27/b 4. sor és lyc. kod. 88. fej. 3. sor 71. 1. (Az áruszállításról). V. ö. Didovácz i. m. 30. és 33. 1. u) Főv. kod. 33/b 5. sor és lyc. kod. 136. fej. 2. sor 89. 1. (A szabókról). 16) Főv. kod. 53/b 1. és lyc. kod. 285. fej. 156.1. (A nők megbecstelenítéséről c. fej. címében).
