A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban

A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban,

írta: Relkovic Néda

I.

Buda város középkori jogkönyvének eddig csak két kéziratát ismertük : a Iyceumi és a Cromer codexet. Előzőt Pozsonyban az ev. lyceum könyvtárában őrzik ; díszes külsejű folió, valószínűleg eredeti kézirat s a XV. század első negyedére vall. A Cromer-féle papiros kódex Frank István pesti egyetemi tanár hagyatékából (1845-ben) a magy. kir. Pázmány Péter tud. egyetem könyvtárába került, jelzete B/31. Nevét régi tulajdonosától, Cromer Lénárdtól nyerte, ki 1560-ban Kassa városi jegyzője volt. Egyszerű külsejű folió s valószínűleg a Iyceumi kódex másolata.

A jogkönyv kiadói Lichner Pál és Michnay Endre (Ofner Stadtrecht von 1244—1421. Pressburg. 1845.) A kiadás alapjául a Iyceumi kódexet vették, de a Cromer-kodex variánsait is feltüntetik.1)

1938-ban a jogkönyv harmadik, eddig ismeretlen kézirata került a Fővárosi Könyvtár tulajdonába. Szendy Károly polgármester a jogkönyv történeti értékét felismerve és értékelve megvásárolta azt 5000 pengő árán a könyvtár részére Bozsenyik Béla ny. tanár (erdélyi menekült) hagyatékából. Jelzete B 0910/60. Alakja quart, anyaga papiros, régi bekötési táblája hiányzik, címe nincsen.2)

A kódex elején, a jogkönyv szövegét megelőzőleg, 12 pontban összefoglalva hűbérjogot tartalmazó szabályok vannak Jure feudali, alatta Von den Lehn Recht oder Rittergut címmel. írása a XVI. század közepére vall, későbbkori mint a jogkönyv írása, nyelve is újabbkori, tehát későbben fűzték hozzá, még pedig a kézirat elejére. Erre megviselt lapjai is utalnak, melyek éppen olyan kopottak, mint a jogkönyv első és utolsó oldalai. Lapszám nincsen ; víznyomata pajzs, melyből erősen stilizált szalagok csüngenek. Hasonló víznyomatot Briquet 1544—1564 között Bécsben, Villachban, Laibachban és Augsburgban talált, Magyarországon 1544-ből.3)

A hűbérjog után hét üres oldal következik, utána a jogkönyv szövege. Az egész egy kéz írása, beleszámítva az 1502-ből és 1503-ból eredő függeléket is ; a másolás ideje a XVI. század eleje. Szokás szerint csak a lapok egyik oldalán van lapszám ; így a lapok száma 74, az oldalszám tehát összesen kétszer 74, azaz 148.*) A 49/a

x)Relkovií Néda: Budaváros jogkönyve. Budapest. 1905. 18—21 1.

2) A harmadik kéziratot fővárosi kódexnek nevezem.

3) C. M. Briquet : Les filigranes Dictionnaire historique des Marques du Papier 1282—1600. Leipzig. 1923., 12. kiad. III. köt. 8823. ábra 473 1.

4) Az oldalak jelzésénél könnyebbség kedvéért a) és b) jelzést használok. Pl. az 5-ik lap egyik oldala 5/a, a másik 5/b lesz.