A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1940

Gerendás Ernő: Adatok a budai és a pesti céhek életéhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtár céhirataira

202

16) Schmoller véleményét 1. Potthoff i. h.

“) Szádeczky i. h. — Ugyancsak tőle : Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. Bp. 1913. 27. I.

17) V. ö. Otto i. m. 49. 1. — A középkori magyar céhek eme védelmi jelentőségére egyébként igen jó összefoglalást ad Fessler Ignác nagy munkájában a Geschichte von Ungarn 1—5 Bd. Leipzig 1867—83. II : 201— 1.

X8) A kolozsvári kovácsok 1477-ben előírt rendelkezésére 1. Szádeczky : Iparfejlődés c. m. 44. 1. — A nagyszebeni ötvösökre Ballagj i. m. 209—10. 1.

19) Ezekre az adatokra 1. Szekfü Gyula: Magyar Történet 3. k. Bp. 1935. 168—70., 176—77., 213—14. I.

28) A »Goldschmied-und Tischler-Zwinger«-t (Ballagi i. m. 210—11.1.) — A pozsonyiakra Römer Flóris : A céhládákkal való körmenetek. (Századok 1877. évf.) 564. 1.

21) A céhek védelmére vonatkozó adatokra 1. Szádeczky Lajos : Nagybánya régi iparáról és céheiről. (Századok 1889. évf.) 674. 1. — Pentelei István : A maros-vásárhelyi céhek házi szokásáról. (Századok 1878. évf.) 94—95. 1. — Kmetty Béla : Magyar ötvösök helyzete a 16. században. Bp. 1912. 96—97. 1. — Rajka Géza : A kolozsvári szabócéh története a XV—XVII. században. Kolozsvár 1913. 15. 1. — Dános Árpád : Az iparszabadság a magyar ipari közigazgatási jogban. Bp. 1933. 106. 1. és 17. jegyz., 117. 1.

22) Oszetzky i. m. 23, 1.

23) Sz. kir. Kassa Városa’ tüzvészoltó rendszabályai (Kassa) 1844. 15—16. 1.

24) Főv. Tört. Múz. A budai és pesti ácsok céhiratai. Mária Terézia adta 20 cikkelyes németnyelvű kiváltságlevél 8. ck. — V. ö. még erre vonatkozólag Duray Kálmánnak kimerítő tanulmányát a budai és pesti kőműves-, kőfaragó- és ácscéhekről. (Bp. 1914.) 33. 1.

25) Az 1771-ben kiadott németnyelvű pesti tűzoltórendszabályt a budai kőműves- és kőfaragócéh iratcsomójában találtuk meg a Főv. Tört. Múz.- ban. — Az 1826. évi szabályzatot pedig Jós. Andr. Dorffinger Pestről írt kimerítő úti kalauzában közli. (Wegweiser für Fremde u. Einheimische durch königl. ung. Frevstadt Pesth (Pest) 1827. 527—30. 1.)

26) Ebben az időben Pesten a Belvárosban a városháza épületében, a Lipótvárosban a plébánia mellett a Fő-téri »Laszlovszky«-féle házban, a Terézvárosban a mai Nagymező-utcában és a Ferencvárosban pedig a Kálvin-téri ref. templom mögött volt tűzoltószer-raktár. (V. ö. Dorf- finger i. m. 531. 1.)

27) Említett rendszabály 22—28. 1.

28) Főv. Tört. Múz. Pesti csizmadiák I. Ferenc királytól kapott céhlevele. (Tévesen a budai csizmadiák Mária Teréziától kapott kiváltságlevelével együtt a budai ácsok céhiratai közé téve.)

2I) Palugyay I. : Buda-Pest szabad királyi városok leírása. Pest 1852. 527—28. 1.

30) Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1900. évf. 40. 1. — Kremmer Dezső : Ipari élet a régi Pest- Budán. (Magyar Iparoktatás 1916—17. évf.) 584. 1. — A magyar módra való bőrcserzés tudományára De la Lande : L’art de l’Hongoyeur. Paris 1766. Említi Vig i. m. 55—56. 1.

81) I. m. 239., 527—28. 1.

32) I. m. 240. 1.

33) Th. Mayer: Haupttatsachen der wirtschaftsgeschichtlichen Entwicklung. (Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte XXI. Bd. 1928.) 383. 1.

34) V. ö. Gróf Széchenyi István : Hitel, a Taglalat és a Hitellel foglalkozó kisebb iratok. Szerk. ifj. Iványi- Grünwald Béla Bp. 1930. 9—10., 15. 1.

35) 1. Fényes Elek : Magyarország statistikája.

Pesten 1842. I : 92., 98., 205. 1. — Széchenyi i. m. 78—79. 1. — Szekfü i. m. V : 85., 241—42., 555. 1. — Toynbee Arnold : Anglia gazdasági forradalma a XVIII. században. Ford. Navratil Ákos. Bp. 1909. 15. 1. és jegyz., 86. 1. — Ricardo szavai ugyanitt 43. 1. jegyz.

88) Póka-Teleki Kondé József írja, hogy az eladni szándékozó termelő Esztergom és’ Komárom megyékben hajóról-hajóra járt kínálgatva gabonáját és nem volt képes a legtisztább búzáért sem pozsonyi mérőnkint 17 garast kapni. (Gazdaságbéli jegyzések 1—2 k. Posony 1807—14. I : 8. 1.)

— Hasonlóképen ír a másik egykorú szemlélő, Decsy Sámuel : Pannóniái Féniksz avagy hamvából fel-támadott magyar nyelv (Bétsben 1790. 96. 1.) c. könyvében.

37) Gárdonyi Albert : Javaslat a szövőipar meghonosítására . . . (Századok 1915. évf.) 296. 1.

38) Kulischer i. m. II : 6., 419. I.

39) Eckhart könyve : A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. — Decsy i. m. 103—04. 1.

40) Az említett adatokra 1. Fürst Bismarck's Briefe

an seine Braut und Gattin. Hg. von Fürsten Herbert Bismarck. Stuttgart 1900. A budai levél 1852. június 23-án kelt (342. 1.) — A budai szőlőkre, Kazinczy Ferenc töredékes útleírását. Pestre, írta 1828-ban. Bp. 1929. 39. 1. — A vers Gróf Gvadányi József Peleskei nótáriusából való. (Sajtó alá rendezte Kardos Albert) Bp. é. n. 37—38. 1. — A pesti vásárok forgalmát számos korabeli mű tárgyalja. Csak egy-kettőt említünk. Ilyen Schams Ferenc budai gyógyszerész két terjedelmes leírása: Vollständige Beschreibung

der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Pest 1821. 455., 468. 1. — Vollständ. Beschr. der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern. Ofen 1822. 542—43. 1. — H. C. Andersen : Eines Dichters Bazar Th- 1—3. Braunschweig 1843. III. : 147., 170. 1. — Johann v. Csaplovics : Gemälde von Ungern. Pesth 1829. II : 81—83. 1.

41) A gazdasági, főként az ármegállapodottság és az ipari munkásság eme circulus vitiosus-szerü kapcsolatát 1. egyébként Eckhart Ferenc : A közös vámterület történetéről (Századok 1915. évf. 467. I.) c. dolgozatában. — Az iparosok mezőgazdasági jellegére Marczali Henrik : Magyarország története II. József korában 1—3 k.' Bp. 1881—88. I : 116. 1. — A területi adatokra Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1—4. k. Pest 1851. 111:227. I.

42) Adam Smith a szabadverseny elméleti hirdetője éppen Glasgowban tartózkodott, amikor a vaskovácsok céhe meg akarta tiltani Watt gőzgép kísérleteit. (V. ö. Hajnal i. m. 588—89. 1. — Toynbee i. m. 67. 1.)— Pollack Mihály Bécsből Pestre jőve mesterré csak úgy lehetett, hogy elvette egy elhalt mester özvegyét. (Régi céheink életéből. írta V. S. [Vasárnapi Újság 1906. évf.l 539. 1.)

43) V. ö. Ipolyi Arnold megnyitó beszédét, melyet a Magyar Történelmi Társulatnak Pozsonyban 1877. aug. 23-án rendezett vidéki gyűlésén mondott. (A magyar ipari élet történeti fejlődése 34. 1.)

44) V. ö. Villányi Szaniszló : Három évtized Esztergom megye és város múltjából. Esztergom 1892. 264—65. 1. — Bevilaqua-Borsody Béla : A budai és pesti mészároscéhek ládáinak okiratai 1—2 k. Bp. 1931. 198—99. 1.

45) Kassics Ignác: A’ Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek Legényeit, ésTanítványait, nemkülöm- ben a’ Mester-Czéheket illető . . . Királyi Rendeléseknek kivonatai. Bécs 1835. 322—24. 1.

46) Fővárosi Könyvtár. Pesti Tobákosok céhkönyve.

— A nagyszombati szabócéh könyve.

47) Ferber Mihály : A pozsonyi céhek története a 16.

században Bp. 1912. 14—15., 59—60. I. —

A nagybányai kupásokra: Szádeczky: Nagybánya régi iparáról . . . i. m. 676. 1.

48) V. ö. Kolosvárv Bálint: Magánjog. Bp. 1930. 281—86. 1.

4#) A pesti kereskedőcéhre Oszetzky i. m. 37—38. 1. —• Kolozsvár 1585. évi statútuma szerint:». . . méltó, hogy ha a város be írja az ilyen személyeket, a céhek is úgy vehessék be . . .« (A magyar törvény- hatóságok jogszabályainak gyűjteménye 1—5. k. Összegyűjtötték Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Bp. 1885—1904. 1:206. 1.)

50) Villányi i. m. 267. 1. — Szádeczky : Nagybánya régi iparáról i. m. 681. 1. — A céhek minőségi iparmívességére 1. Hajnal i. m. 102—04. 1.