A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1940
Aktuális nemzetpolitikai kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban
60 kodásról van szó. Itt mindig a közösség érdeke áll első helyen minden vonatkozásban. A totális nemzeti érdek gazdasági szolgálata nem tűrheti az aprólékos, öncélú és önös érdekű gazdasági partikularizmust. Aldo Bertelé munkája »I tre systemi economici : Liberálisom, socialismo, corporativismo« jó támpontot nyújt ahhoz, hogy az irányított gazdálkodás kialakulását, mint történelmi szükségszerűséget felismerhessük. Ezen bibliográfiai tanulmány szerkezetének és felépítésének rendszere rokon meglátásból fakad. A gazdasági élet főmozzanatai : múltjának áttekintése, — jelenének helyes értelmezése, gyakorlata, irányítása, — különösen pedig a jövőbe tekintés. Ez utóbbi lehetőségeinek megkísérlése helyes irányítást igazol, ha a gazdasági előrelátás felismerésének már módjában állott az előrelátott jövőt a jelenben hasznosan, okosan és céltudatosan át is élnie, gazdaságilag megalapoznia. Az irányított gazdálkodás az élethez igazodik és a maga teljes gazdasági átértékelésével hivatva van arra, hogy a népek és nemzetek jövőjét biztosítsa. Ebben sűríthetjük azt az átfogó szemléletet, amely a gazdasági irányítás lényegét és hivatását adja. A helyes intézkedések lehetőségeinek sine qua non-ja, a gazdasági rend feltételeinek, a gazdasági struktúra egészének ismerete: a törvényszerűségek alaptételeitől a gazdasági felülépítmények hálózatának egész bonyolult szintéziséig. Szükséges a gazdasági élet eszmevilágának tudata és történeti kialakulása lépcsőzetesek áttekintése is. Leginkább célravezető, ha a foganatosítandó intézkedéseket megelőzik a széles területen végrehajtott megfigyelések. Nélkülözhetetlenül szükséges, a biztos és eredményes gazdasági műtéti beavatkozáshoz, a gazdasági szintézis eredőinek útját kristálytiszta világosságában látni s azokat minden hajszálerükben végig kísérni. Nem kétséges, hogy a liberalizmusnak — a kritizáló szocializmusnak és a korporációs rendszernek alapjai, erőforrásai s erőhatásai is mind a gazdasági élet teljes vetületének síkjain kívánnak érvényesülni. Az eredmény mindig a szervezéstől, a vezetéstől, az irányítók és irányítottak képességeitől s a rendelkezésükre álló erőviszonyoktól függ. A nemzetközi árucsere és munkamegosztás Smith-féle angol tanai már 1840-ben kiváltották a német Ljgt Frigyesnek azt a tanítását, hogy a népek saját erőiket fejlesszék ki és fokozzák még akkor is, ha az áldozattal, lemondással jár. Az árucsere hasznának magasabb célú kikapcsolása a nemzeti gazdálkodásból, List Frigyes tanítása, már egy évszázad előtt hirdette az önellátó rendszer adott körülmények között vallott szükségszerűségét, amiből a tengelyhatalmak minden csodálatot megérdemlő gazdasági erőfeszítése sarjadt. Az új nacionalizmusok szocializmusában vagy korporativizmusában a múlt gazdasági rendjével ellentétben kifejlődött az önmagára eszmélő nemzeti lélek, szellemi és erkölcsi — egymás között együttműködő és megujhodó erőinek roppant hatalma. Ez vívja világviszonylatban hősi elszántságú, bámulatraméltó áldozatokra felkészült harcát, a puszta matéria istenítésének és a féktelen önzés testvértelenségének erői felett. Ott, ahol a mai értelemben vett gazdasági irányításról van szó, a gazdasági tényezők felett uralkodik az államhatalom. Justus Wilhelm Hedemann »Deutsches Wirtschaftsrecht« c. munkájában az állam rangelsőségét említi a gazdasági szabályozás, vezetés és irányítás területén. Itt az államhatalom szerepe az, hogy a népközösség gazdasági szolgálatát egyedül helyesen értelmezett érdekképviselőként
