A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Koch Lajos: Seyler József Antal ismeretlen d-moli miséje a Fővárosi Könyvtárban
145 megírta híres 53 szólamú miséjét és újításai mellett is megőrizte az egyházias jelleget. Itt később is keletkeztek igazi művészi értékek, amint azt Johann Eberlin és Michael Haydn salzburgi miséi igazolják. A katolikus Délnémetország, folytatólagos művészi hagyományok letéteményese, politikai és szellemi központja Bécs. A Habsburgok révén a magyarországi egyházi zene fejlődése is vele'függ össze. Az okok, amelyek miatt a XVIII. század közepén különösen Délnémetországban, illetve Bécsben fejlődhetett a zene oly pompásan, különbözőek. A főfeltételek abban rejlenek, hogy Középeurópa az ellenreformáció lezajlása után (1620 körül) és méginkább a törökök végleges elűzésével (1686) békésebb fejlődésnek örvendett. A Habsburgok alatt 1740-ig elsősorban a képzőművészetek virágoztak, majd Mária Terézia trónralépése után az érdeklődés inkább a zene felé fordult. Erre különösen a bécsi udvar adott bőséges alkalmat, de buzgón művelték a zenét a papi és világi udvarokban és a nemesi székhelyeken.1) A vezetőszerepet játszó olaszok lassankint elvesztik befolyásukat és a feltörekvő bécsi iskola csakhamar meghódította az egész világot azzal a sokoldalúságával, amellyel zenei téren szellemi termékeit kisugározta. Hatása alól azok az egyházi zeneszerzők sem vonhatták ki magukat, akik ebben és az ezt követő időkben Magyarországon működtek. A XVIII. századbeli katolikus egyházi zenét Esterházy Miklós pártfogásával elsősorban Haydn juttatta pompás virágzáshoz. Haydn a Fux és a két Reutter által lefektetett alapon épített tovább. Haydn világi zenéje mellett legmélyebb gondolatait egyházi alkotásaiban juttatta kifejezésre. Egész alkotási ideje folyamán, körülbelül 60 éven át komponált miséket, amelyek közül 12 maradt fenn. Fejlődésüket illetőleg két részre oszlanak, a josephinizmus előtti és utáni időre. Az 1782-ig keletkezett misék magasztosságuk mellett sem mutatnak fel kiegyenlített stílust. II. József az istentiszteletet szűkebb keretek közé korlátozta és emiatt művészi része visszafejlődött. I. Lipót és I. Ferenc királyok visszaállították régi ünnepélyességüket, ha többé nem is a barokk fényében, de annál több bensőséggel. Haydn közben elérkezett művészete csúcspontjára. Miséi ekkor már hallatlan fejlődést mutatnak. A szöveget zeneileg leggondosabban kezeli, a szólók megrövidülnek, az ária helyébe a régi kar mellett újabb kar lép fel, a szólókvartett, Haydn egyik legsajátosabb találmánya. Erősen különbözik Haydn egyházi zenéjétől Mozarté. Már az időbeli különbség folytán is. Míg Haydn 60 évig alkotott, addig Mozart csak 15 évig alkothatott. Művei lényegesen más talajból is fakadtak. Haydn miséit Kismartonban írta. Ez vidéki plébánia. Mozart Salzburgban működött, amely akkor szuverén egyházi fejedelemség volt. Miséi mellett litániákat és vecsernyéket is komponált. Ezek legjelentősebb művei közé tartoznak. Mozart miséi szűkszavúságuk mellett bizonyos előkelőséget mutatnak. Precíz előadást követelnek meg, néha nehezebbek, mint Haydn legnagyszabásúbb művei. Formatökéletessége teljes mértékben jelentkezik.2) A zenetörténet nyilvántart ál-Mozart miséket is. Ezek arról ismerhetők fel, hogy szövegkezelés tekintetében hibásak, ami Mozart valódi miséiben sohasem fordul elő. Seyler József Antal egyházzenei alkotásai abból a környezetből adódtak, amelyben fiatal éveiben élt. Első mestere, nagybátyja is tanító és kántor volt. Tehát templomi környezetben nőtt fel és működött fiatalságában. Mély érzelmű 0 Schnerich, Alfred: Messe und Requiem seit Haydn und Mozart. Wien: Stern 1909. p. 11. a) Jahn-Abert: Mozart. Leipzig: Breitkopf & Härtel 1919. I. 370. 10
