A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Koch Lajos: Seyler József Antal ismeretlen d-moli miséje a Fővárosi Könyvtárban
143 meghívta Esztergomba székesegyházi karmesternek. A feltételek eléggé kedvezőek voltak. A budai tanács nagy sajnálatára távozott, mert hivatalát kitűnően látta el. Előbb azonban a tanács megbízta, hogy méltó utódát kiválassza.1) Ezután elköltözött családjával Esztergomba.2) Seyler a hercegprímás és a káptalan által fenntartott főszékesegyházi zenekar első karnagya lett.3) Ez a székesegyház akkor még ideiglenes volt. Barkóczy Ferenc gróf merész elgondolását, amellyel az ősi székvárosban ismét méltó környezetet akart teremteni a mindenkori prímás számára, Rudnay prímás törhetetlen akaratereje csak ezután kezdte megvalósítani. Az esztergomi székesegyház, Seyler működése idején a Vízivárosban vagy máskép Belvárosban levő Szt. Ignác-templom volt. A Széchenyi György prímás által 1687-ben idetelepített jezsuita atyák templomát Rudnay érsek 1819-ben Nagyszombatból, ahol eddig az esztergomi érsek a török betörés következtében lakott, jelölte ki székesegyházul.4) Seyler Esztergomban 1841-ig működött. Ekkor nyugdíjba ment és fia, Károly lett utóda.5) 1854 IX. 24-én halt meg.6) Seyler pályafutása minden változatában, úgy katonakarmesteri, valamint budai karigazgatói és esztergomi régenschorii állásában kitűnően működött és elsősorban Budán szerzett az egyházi zene fejlesztése körül érdemeket. Mint zeneszerző úgy a katonaságnál, mint egyházi szolgálatában is rendkívül termékeny volt. Egyházi szerzeményei száma a százat felülmúlja. Művei közül sok elveszett, mert ha elkérték, szívesen kölcsönadta és többé nem kapta vissza őket. Művei kéziratos kópiákban terjedtek el. Nyomtatásban mindössze egy miséje, egy requiemje és néhány dala jelent meg. Mint az esztergomi székesegyház karnagya két hercegprímás alatt szolgált. Ő komponálta Rudnay (1820)7) és Kopácsi József x) Tanítványa, Seemann József (1782—1839) követte állásában. 2) Esztergomi működése alatt, 1833 XI. 28-án felesége, Haszlinger Éva meghalt (Esztergom szab. kir. városi plébánia hivatal halálozási anyakönyve 1833 C. kötet, 165. 1.) és Seyler egy év múlva, 1834 XI. 29-én újra megnősült, feleségül véve Feigler Annát (Esztergom szab. kir. városi plébánia hivatal házassági anyakönyve 1834. C. k. 90. 1.). Általa kapcsolatba került az Esztergom városában előkelő szerepet játszó Feigler családdal. A Feigler-család tagjai nagyobbrészt a prímási birtokok szolgálatában állottak. Nagy zenekedvelők is voltak. Mikor Seyler József fia, Károly volt már a karmester, a Feigler-családból hatan tagjai az esztergomi főszékesegyházi zenekarnak. Seyler József volt zenei nevelője a Nemzeti Zenede korán elhunyt nagytehetségű zeneszerzés tanárának, Feigler Gézának. 3) Kőrösy László: Esztergom. 1887. p. 337. 4) Vasárnapi Újság 1856. 35. sz. 5) Seyler Károlyra (1815 VIII. 7. Buda, 1884 XII. 10. Esztergom) vonatkozó adatokat lásd : Wurzbach, Biographisches Lexikon XXXIV. k. 192—196. 1. (Felsorol 300-nál több műve közül 80-at.); Ságh József, Magyar zenészeti lexikon 1879. p. 257—259 ; Zelliger Alajos, Esztergom vármegyei írók 1888. p. 202—203.; Kőrösy László: Esztergom 1887. p. 337—8; Tóth-Szabolcsi, Zenei lexikon II. k. 497—8. 1. 6) Esztergom szab. kir. városi plébánia hivatal halotti anyakönyvéből. Ezzel az adattal megdől Fétis: Bibliographie Universelle des Musiciens VIII. k. 28. lapon található közlés, hogy Seyler József 1860 elején még élt. Ezt a téves adatot átvették : Bernsdorf Eduard, Neues Universal-Lexikon der Tonkunst III. k. 569. 1. és Eitner Robert, Biographisch-bibliographisches Quellen-Lexikon der Musiker und Musikgelehrten. IX. k. 154. 1. ’) Rudnay Sándor beiktatása az esztergomi prímási székbe V. 16-án ment végbe oly pompával, amelyet sokáig emlegettek, akik látták — írja a Hazai és külföldi tudósítások 1820. 40. száma. »Valamint előtte való nap a Tedeum alatt, úgy ez nap is a Veni Sancte és nagymise alatt hires nagy muzsika volt, melyet pesti és budai legjelesebb muzsikusok követtek el mozsarak és polgári granaterosok lövöldözései között«. Seyler installációs miséjéről a Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1820. VI. 8. száma emlékezik meg : »Zu der Nachricht in Nr 43 dieser Zeitung, von der feyerlichen Installation des Hn Fürstprimas als Graner Erzbischof am 16. v. M. zu Gran, verdient noch ausdrücklich nachgetragen zu werden, dass die bei dieser hohen kirchlichen Feier aufgeführte äusserst gelungene musikalische Messe, eigens dazu von dem in unseren Blättern vielmals schon rühmlich erwähnten, ausgezeichneten Tonsätzer, Hn Joseph Seiler zu Ofen, componiert wurde und allgemeinen verdienten Beifall erhielt.«
