A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
A Fővárosi Könyvtár 33. évi jelentése az 1939. évről
t hagyatékából végre a Pázmány Péter Tudomány Egyetem könyvtárába került. Ez a példány a XVI. század elején készült másolat. A Jogkönyv egyes részei különböző időben készültek: 1244-től 1421-ig. Vannak fejezetek és fejezetrészek benne, amelyek megismétlődnek, más fejezetek viszont egymással ellentmondanak. A jogszabályok összeírása Zsigmond király korában történt. Az összeírás első része (a 162. fejezetig) 1413-ban, a további részek pedig 1421-ben készültek el. A Budai Jogkönyvet 1845-ben Pozsonyban Michnay Endre és Lichner Pál adták ki. A kiadvány alapjául a Lyceumi Kódex szolgált, de felhasználták a Cromer- kódex példányát is. A kiadás még ma is mintaszerűnek mondható. A Budai Jogkönyvnek a Fővárosi Könyvtár tulajdonába került példánya az eredeti kódexnek a XVI. század elején készült másolata. Az eddig ismert két példánnyal való összefüggését a kutatás lesz hivatva feltárni. Addig is röviden a következőkben foglaljuk össze kódexünkre vonatkozó általános megjegyzéseinket: A negyedrét alakú papírkódex első két levelén és a harmadik levél elején XVI. századi írással írt függelék olvasható : »De Iure Feudali. Von Lehnrecht oder Rittergut« címmel. Ezután három üres levél következik. A Michnay-Lichner szövegkiadás sorrendjét követve a Prológus címmel közölt fejezet első mondata szerepel kódexünkben cím gyanánt. A második fejezet nincs az elsőtől elválasztva, hanem folytatólagosan következik. A fejezetcímek mindenütt rubrummal készültek. A további fejezeteknél is több alkalommal a cím példányunkban nincs közölve, hanem az előbbi fejezethez csatlakozik. A kódex terjedelme 74 egykorú kézzel számozott levél. A Michnay-Lichner féle kiadásban szereplő későbbi mellékletek kódexünkben szintén fellelhetők. Első tekintetre megállapítható, hogy kódexünk a Michnay-Lichner féle szövegkiadástól lényeges nyelvjárási sajátosságokban tér el és szórendi változtatások is gyakran előfordulnak benne. Ez a körülmény önmagában is érdekes jelenség és kódexünket alapos átvizsgálásra érdemessé teszi. A filológiai vizsgálatok döntik el majd azt a kérdést is, hogy kódexünk hazánk mely részében készülhetett és esetleg azt is, hogy a másolat mily közület számára készült. A kódex I beható ismertetéséhez a jövőben Évkönyvünkben teret kívánunk nyújtani. A »Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete« 1939. július 8—11. között rendezte második országos kongresszusát. Ennek munkálataiban a Fővárosi Könyvtár is részt vett. A könyvtári szakosztály vitaülései során dr. Dávid Antal aligazgató »Az ujságkivágatok archívuma«, dr. Witzmann Gyula főkönyvtáros pedig »Elvi közös alapok a különböző szakrendszerekben« címen tartottak előadást. Az egyidejű közgyűlés dr. Witzmann Gyula főkönyvtárost az Egyesület főtitkárává választotta. Az Egyesület felkérésére az Országos Széchenyi Könyvtár mellett a Fővárosi könyvtár szolgáltatta 1939-ben először azokat a statisztikai adatokat, amelyeket a »Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetsége« az egységes könyvtárstatisztika megvalósítására minden ország két-két könyvtárával kívánt azonos elvek szerint elkészíttetni, hogy ezek a nemzetközi összehasonlítás alapjául szolgáljanak. 9
