A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938

Aquincum irodalma

57

81. Tausz Béla Aquincum — Ősbuda.

= BN 1929. febr. 10. Bq 071/21

81a Böök, Fredrick

Resa til Ungern. Stockholm: Norstedt 1931. 301 [1] p.

Aquincum: p. 7—21.

82. Palóczi Edgár

Pest és Baja ősi latin nevek ? Magyar városok olasz testvérvárosai.

= BN 1931. márc. 7.

84. Tausz, Béla

Travelling to Buda in antique times. Bp. : Közlekedési nyomda [1934.]

12 p. B 910/300

Aquincum in the Province of Pannonia.

85. Budapest

Das unterirdische —.

= NFP 21 Jan. 1935.

Aqincum zur Zeit der Eravisker u. Römer.

Vide : 266, 267, 452, 524.

83. Hungary

Bp.: 1931. B 308/120

Aquincum the city of the Roman, p. 73—76.

3.

Kelta korszak. — Aetas Celtica.

86. Salamon Ferenc

A római hódítás Magyarországon.

= BpSz 1877. p. 329—363. 3440

»Campana in medio Acinco« helymeghatározás Antoninus Itinerariumában akkép érthető, hogy itt a medio nem római, hanem kelta eredetű szó s valami nagyobb központhoz, területhez való tartozást jelent.

Aquincum sem az aqua szóból ered, amint Desjardins magyarázza, hanem az »acht kelta szóból és az »inc« kelta végzetből tevődött össze. p. 347—349.

87. Hampel [József]

Civitas Eraviscorum.

= AÉ új f. VIII. 1888. p. 186. 531

A Gellérthegy déli lejtőjén levő Tóth József-féle szőlőben talált áldozati oltárkő, amelyet az Eravisci törzs augurja, Tit. Flavius T i t a b u s és néhány társa épített és J u pite r n e k szentelt.

88. Római oltárkő

a Gellért-hegy déli lejtőjéről.

= AÉ új f. 8. (1888.) p. 379. 531

Az oltárfelirat szerint az eraviscusok törzsének a Gellérthegyen központi szállása volt a Kr. u.-i. III. sz.-ban.

89. Havas Sándor

Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán.

= Bp R 3. (1891.) p. 3—46. B 902/10

A kelta és a római település neve. Salamonnal szemben, aki Acincum reminiszcenciájából származtatja az Etzelburg elnevezést, Havas ezt Attila névvel hozza kapcsolatba.

90. Fröhlich Róbert

»Római közigazgatás Pannóniában« c. a RT 1891. ápr. 28.-án tartott felolvasásának ismertetése.

= AÉ új f. 11. (1891.) p. 277. 531

Mind a feliratokból, mind pedig a régi írókból kitűnik, hogy a »civitas« szó, ha néptörzsre vonatkozik, nem várost, hanem politikai egységet jelent. A pannonjai viszonyokból is ezt kell feltételezni s így a »civitas Eraviscorum« közigazgatási területet jelent.

91. Hampel József

Az eraviscus nép és emlékei.

= Bp R 2. (1892.) p. 31—72. Klny. [Bp. 1892.] 42 p. B 902/10

Az eraviscus nép a kelta ethnikumhoz tartozott.

Az eraviscusok ősi hajlékaira már nem mutathatunk rá, de valószínű, hogy váruk a Gellérthegyen volt, amire az ott lelt feliratos emlékek engednek következtetést.

Valószínű, hogy az eraviscusok városa a római uralom alatt is fennállott.

I. A nép neve és nemzetisége. II. Az eraviscusok földje és fővárosa. III. Temetők és emlékek.

92. Havas Sándor, gömöri

[lf] Budapest Régiségei IV. k-ről adott kritikájára válasz, melyben a Gellérthegyi kelta telep kérdéséről és az aquincumi tábor leírásáról vitázik a bírálóval.

= AÉ 13. (1893.) p. 361—364. 531

A Gellérthegy természeti viszonyaira való hivatkozással nem tartja igazoltnak, hogy a hegyen az eraviscusok főhelye lett volna, bár bizonyos, hogy az eraviscus telep volt.

93. Tomaschek, Wilhelm Aravisci.

= PWK Bd 3. 1895. p. 400. 61749

94. Fröhlich Róbert

Magyarország területe a római hódítás előtt.