A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938
Németh Endre: A tizedes osztályozás fejlődése
178 A Fővárosi Könyvtár csak katalógusában használja a tizedes szakrendet; a raktári elhelyezés ma már a folyó számrend szerint történik, kivéve a könyvtár külön- gyüjteményeit. (Kézikönyvtár, Budapesti Gyűjtemény, Bibliográfiai és könyvtártani gyűjtemény, valamint a Röpiratgyüjtemény.) Ezekben a célszerűség szabta megszorítással, inkább csak a főszakok osztályait alkalmazva, a tizedes rend szerint történik az anyag helyrajzi csoportosítása is. A Fővárosi Könyvtár a legteljesebb részletességgel kidolgozta Magyarország földrajzi alosztásait. Munkásságának tulajdonítható elsősorban, hogy hazánkban a DK ma a legjobban elterjedt könyvtári szakrendszer. Elterjedésére vonatkozó újabb adatot a »Dezimalklassifikation« 1937. évf. 5—6 számában a 19. oldalon találunk. Itt 24 olyan magyarországi könyvtár felsorolását találjuk, amelyekben a DK használatos. A felsorolás korántsem teljes, tekintélyes intézmények hiányoznak belőle. így például nem említi hazánk legnagyobb könyvtárát a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárát, amely 1936. óta szintén áttért a tizedes rendszerre, valamint a Fővárosi Pedagógiai Könyvtárt, a budapesti Tiszti Kaszinó könyvtárát, a földművelésügyi minisztérium könyvtárát, stb. amelyek mind a DK-t veszik alapul. Mindezekkel együtt kb. harmincra tehetjük a hazai nagyobb könyvtárak számát, amelyekben a tizedes osztályozást bevezették. E tanulmány keretében nem térhetünk ki a DK-nak könyvtáron kívüli szerepére (szabadalmak jelzése, szabványosítás, dokumentáció, stb.), csak megemlítjük, hogy ilyen szempontból is megfelelőkép alkalmazzák hazánkban. * Befejezésül szólnunk kell a tizedes osztályozás nemzetközi jelentőségéről, sokat emlegetett »világrendszer« szerepéről. A tizedes osztályozás egyetemes jelentőségét nem Dewey domborította ki. Dewey nem lépett fel nagy igénnyel, szándéka csupán az volt, hogy az amerikai nyilvános könyvtárak számára egyszerű és praktikus osztályozási rendszert teremtsen. Ezt a szándékát, — amint láttuk — teljes mértékben megvalósította. Amerikában a DK sikerét minden különösebb propaganda nélkül, a gyakorlatban bevált használhatóságával érte el. A tizedes osztályozás nemzetközi érvényesítését a Brüsszeli Intézet tűzte ki célul. Az 1895. évi nemzetközi bibliográfiai konferencia kimondta, hogy a tizedes osztályozás egyetemes érvényű világrendszer. Ez a határozat nagymértékben kihívta a DK ellen bizonyos szakkörök ellenszenvét, amely körülmény erősen akadályozta a rendszer európai elterjedését is. A brüsszeli propaganda kedvezőtlenül befolyásolta a DK megítélését és magára vonta a legsúlyosabb kritikát. Ekkor keletkezett az a küzdelem, amely a vitázó feleket túlzó decimalizálókra és konok ellenzőkre osztotta. A szenvedélyes harc még a tárgyilagos könyvtárosok idegenkedését is kiváltotta. Az idegenkedés csak lassan múlt el, miután hosszú évek tapasztalata bebizonyította a tizedes osztályozás használhatóságát. Nem vezet célhoz, ha valamely szakrendszer egyetemes érvényét előre kimondjuk. Egyetemessé csak azáltal válik, ha általánosan elfogadják. Az egyes részletkérdések helyes megoldásában látjuk azt az utat, amely idáig vezet. A gyakorlatilag kipróbált és elfogadott részletmegoldások megfelelő összeillesztése után — amely a legnehezebb feladatok egyike — kerülhet sor arra, hogy a szakrendszert egyetemesnek nyilvánítsuk.
