A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
Dessauer, Friedrich. Philosophie der Technik. Bonn : Cohen 1933. XI, 180 p. 90044 A technika metafizikai koncepciója és szerepe a világtörténetben, különösen a modern korban (technika a társadalomban, gazdaságban, tudományban ; technika és vallás). Katona Artur és Fekete Oszkár. Glorend- revizmus. A világválság vége. Bp. Szerzők 1931. R 380.351 (®) Glorendrevizmus az önvédelem ösztönére épített s a technikát felhasználó módszer a válság megoldására. Nemesek József. Világválság és technokrácia. 1933. R 380.35 Amerikai rendszerrel technizált világ tudja csak legyőzni a válságot. Pfeiffer, Edmond. Technokratie. Erlösung durch die Maschine? Stuttg.: Franckh’sche Verl. 1933. [63 p] 81023 A válságból az emberiséget az intenzív gépkultúra menti meg. A géptermelés előnyei. Róbert Antal. Új világ küszöbén. A technokrácia és magyar vonatkozása. Bp.: Pátria 1934. R 380.07 A gazdasági válság megoldását a műszaki kultúra növekedésétől várja. Spengler, Oswald. Gép és ember. [Mensch und Technik.] Egy új életfilozófia gondolatai. Bev. Nagy József. Ford. Mátray Sándor. Bp. : Egyet. ny. 1932. 101 p. 77922 A nyugati kultúra utolsó fázisa : a gépkultúra. A technika fejlődéstörténete a keleti nagy kultúrákban és az újkori nyugati kultúrában. A feltalálás szenvedélye. A gép azért készült, hogy az embert boldoggá tegye. A technikai kultúra bukása r nem krízis, hanem a végső katasztrófa kezdete. Resar, Kari. Technokratie, Weltwirtschaftskrise und ihre endgültige Beseitigung. Wien : Barth 1935. 204 p. 86521 A termelés története. A mai teljes üzemű technika. A gép szerepe a különböző kultúrtermeteken.. Technika és gazdaság kapcsolata. Indusztrializmus. — Industrialismus. Gerfzen, Theo. Die Wirkungen der jüngsten Wirtschaftskrise auf die deutsche Verkehrswirtschaft. Münster: Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliche Verl. 1935. 112 p. 84856 A krízis jelentkezése a közlekedés terén. A technikai és kereskedelmi megoldási kísérletek. A közlekedési vállalatok intézkedései. Russell, Bertrand. The prospects of industrial civilization. London : Allen & Unwin 1923. 283 p. 54829 A jelenlegi káosz oka a nemzeti államok hatalmi versengése. Ezt egyedül a nemzetköziség oldja meg, amely az indusztrializmus gazdasági talaján áll. Részletesen vázolja az indusztriális közösség nevelését, szellemét, moralitását és szociális jólétét. Domarus, Bartha. Verfall der Hauswirtschaft. 40702 = Hochland. Jahrg. XXVIt. 1929. p. 310—321. Az üzemi gazdálkodás behatolása a háztartásba a családi szellemet megingása. Eschweiler, Karl. Die Herkunft des industriellen Menschen. 4702 = Hochland. Jahrg. XXII. 1925. 378—398 p. Az idealizmus letűnésével a technikus-ökonomiás ember kerül felül. Wolman, Leo. Machinery and unemployment. 1258 = The nation. Val. CXXXVI. 1933. p. 202—203. Az iparosodás és munkanélküliség összefüggésének vizsgálata a világviszonylatban. Morális krízis. — Die moralische Krise. De Burgh, W. G. Traditional morality and modern life. 4942 = The Hibbert Journal. Vol. XXXII. 1933. p. 357—370. Az irodalomból és filozófiából vett példák alapján rajzolja meg a válságnemzedék moralitását. Edwards, R. A. »The present moral chaos« — fact or fiction? 4942 = The Hibbert Journal. Vol. XXXI. 1932. p. 224—230. Főként a szexuális kérdéssel foglalkozik s szembeállítja a mai szokásokat a kereszténység erkölcsi- ségével. Einaudi, Luigi. Morale et écojiomique. 3672 = Revue d’economie politique. T. 50. 1936. p. 289—312. A gazdasági ember morális értéke és értéktelensége. Schröteler, Josef. »Die Revolution der modernen Jugend.« Ein Beitrag der Sexualpedagogik. 4644 = Stimmen der Zeit. Bd. 116. 1929. 1—21 p. »A természettől és tradíciótól adott gátlások felszámolása.«
