A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
81 Diesel, Eugen. Die deutsche Wandlung. Das Bild eines Volks. Stuttg.: Cotta. 1925. XII, 374 p. 71192 A németség történeti szerepe és alkata. A nép sorsának új lehetőségei: a régi államforma megsemmisítése, a küzdelem az új alakulat megvalósítására. (Alapvető mű.) Pannwitz, Rudolf. Die deutsche Idee Europa. (München-Feldafing: Carl 1931. [6.] 62 p. 78352 A kereszténység összeomlásával vallásos őserők törtek elő s ezek felbontották a társadalmi, állami és kulturális rendet. A németség szelleme lehet csak Európa megmentője. Spengler, Oswald. Neubau des deutschen Reiches. München : Beck 1924. 104 p. 55188 A szuverén államgondolat, amely csak hatalmi szempontokat vesz figyelembe, mentheti meg Németországot a politikai válságtól. Spengler, Oswald. Politische Schriften. München : Beck 1933. XVI, 338 p. 80076 Az összegyűjtött tanulmányok mindegyike a politikai válsággal foglalkozik. Különösen jelentős : »A világpolitika új formái« és »A német birodalom újjáépítése.« Magyarország. — Ungarn. Szekfü Gyula. Három nemzedék és ami utána következik. Bp.: Egyet. ny. 1934. 508 p. 83506 A magyar politikai és társadalmi válsággal az ötödik könyv (Trianon óta, p. 379—501) foglalkozik. A megcsonkított ország ; a neobarokk társadalom ; feszültségek (a föld kérdése, a felekezeti kérdés, zsidóság és kapitalizmus, a nemzedékprobléma, a leszakadt magyarság) ; magya- rabb magyarság felé. Szempontja inkább történeti, mint társadalmi, vagy szellemi. A nacionalista moralizmus álláspontja a politikai dekadenciával szemben. Weis István. Hová? A magyar jövő útja. Bp. : Athenaeum 1931. 238 p. 77567 A magyar válsággal foglalkozó művek közül a legszélesebb. Különösen a közélet jelenségeit bírálja s a politikai válságot írja le (»A beteg állam.« »A mindenható állam«). Éles fejezetet szentel a társadalom morális bírálatának. Kiterjed a szellemi életre is és a gazdaság, agrárkérdések is foglalkoztatják. Weis István. A mai magyar társadalom. Bp.: Magyar Szemle Társaság. 1930. 240 p. 70977 A magyar társadalom válságának legalaposabb és legáltalánosabb rajza. Fokozatosan halad végig a tanya, falu, város, nagyváros kérdésein és osztályok szerint vizsgálja az elszegényedést, a szociális formák felbomlását, a műveltség hanyatlását, a morális eldurvulást és közönyt. A gazdasági és szellemi életről szóló fejezetekben sok részletadat. A kritika súlya a közéletre esik. Németh László. A reform. X 2199 = Tanú. 1935. p. 4—55. Magyarország belpolitikai válsága 1934—35 telén. A háború óta a tespedés kora tart. Ez a reformok ideje lett. Egész Európa egy új életrendet akar teremteni. Reform-indítványok az irodalomban, az iskolában, egyetemen, hadseregben, a gazdaságban (telepítés, földosztás, ipar, kereskedelem). A politikai reform : a diktatúra lehetősége. A magyar kisebbségek. Weber, Arthur. Das ungarische Kulturproblem. 3473 = Zeitschift für Politik. Bd. XVII. 1928. p. 236— Történeti áttekintés. A jelenkori kollapszus oka : az elszegényedés. A francia és német befolyás küzdelme Magyarországon. Spanyolország. — Spanien. Barga, Corpus. Der Sinn der spanischen Revolution. 3473 = Zeitschrift für Politik. Bd. XXI. 1932. p. 167—179 A vallási, gazdasági, szociális erők szerepe a spanyol forradalomban. Mousset, Albert. L’évolution de la crise espagnole. 2993/ = L’esprit international. 1937. okt. p. 466—485. A spanyol polgárháború belpolitikai, társadalmi és szellemi előzményei. Peers, E. Allison. Crisis in Spain. 4449/ = Nineteenth century and after. Vol. CXVI. 1934. p. 505—514. A spanyol fasiszta forradalom. A szociális zavarok. Politikai bizonytalanság. 6 Belpolitika. — Innenpolitik. Németország. — Deutschland.
