A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
Mannheim, Karl. Die Qegenwartsaufgaben der Soziologie. Tübingen: Mohr 1932. P 30(011) A szociológiai tudományok rendszerezési kísérlete és egy új tudományág, — a jelenkortudomány — kialakításának lehetősége. Wiese, Leopold von. Sozial, geistig und Kulturell. Lpzg : Buske Verl. 1936. P 30(04) A szociális kategória feloldódása a szellemben és a kultúrában. Neo-szociológia. Kultúra és szociális tér. A viszonylatok elmélete. Dietrich, Albert. Soziologie am Scheidewege. 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 58. 1931. p. 18—23. & 124—130. & 201—205. A társadalomtudomány módszertani és ideológiai válsága. Heller, Hermann. Die Krisis der Staatslehre* 3050 = Archiv für Socialwissenschaft und Sozialpolitik. 1926. p. 289—316. A formális jogi pozitivizmus abszolút uralma után egy elvadult és ellenőrzés nélküli pseudo- szociológiai irány lett úrrá az államtudományban. Methodologiailag az államtudomány és szociológia szorosabb kapcsolatát hangsúlyozza. Honegger, Hans. Die Krisis der statischen Nationalökonomie. 3052 = Schmollers Jahrbuch. 1924. p. 473—486. A gazdaságtudományi szemléletben a statikus gondolkozást fel kell adni. A kapitalisztikus statika hamis felvétele. Az árprobléma. Marcuse, Herbert. Zur Kritik der Soziologie. 2600 = Die Gesellschaft. Jg. VIII. 1931. p. 270—280. A társadalomtudomány alapvetésének és módszereinek bírálata. Jog. — Rechtswissenschaft. György Ernő. A válságjog kialakulása. Bp. : Gergely 1933. 103 p. 80799 A jognak eddig beállítása a múlt felé volt. A válság megrázta ezt a beállítást. A krízis és a jogszabályok. A gyengék védelme válságos időben. A gyakorlatból hozott példák a jognak a válsághoz való alkalmazkodásáról. Heimberg, Adolf. Der geschichtliche Weg der Rettung aus Deutscher Not. Stade, Elbe 1931. P 380.351(43) A válságot a jogi alap megingásából származtatja. Jerusalem, Franz W. Das Verwaltungsrecht und der neue Staat. Jena 1935. P 350.72(43) A jog válsága a nemzeti szocialista Németországban. Lammasch, Heinr. Europas 11. Stunde. Geleitw. v. Fr. W. Förster. München : Verl. f. Kulturpd. 1913. VIII, 177 p. 41045 A világháborús Európa szemléje. Politikai, pedagógiai és pszichológiai megállapítások a válságos helyzetről. Trentin, Silvio. La crise du droit et de l’état. Préf. de Francois Geny. Paris : Alcan 1935. 493 p. 86841 Alapvető mű. A világválság a jog szempontjából. A jogi gondolkozás szerepe a jelenkorban. A jog forrásának és fogalmának elemzése után a természeti és pozitív jogot vizsgálja és leírja a szociális és individuális jog fogalmát. Újra a válsággal foglalkozik ott, amikor a jelenkori jogi gondolkozás perspektíváiról beszél. Különösen fontos a francia forradalom, ennek dinamikus hatását említi, a modern társadalom jogi ellentmondását fedi fel. A diktatórikus államjogi törekvést a kapitalista társadalom feloldó kísérletének állítja be. Az utolsó fejezet (p. 445—479) a legfontosabb, ahol a jog az állam válságának alapjait fedi fel. Beradt, Martin. Die Krise der deutschen Justiz. 4455 = Die neue Rundschau. Jg. XL. 1929. p. 145—156. A politikai szellem válságos nyugtalansága behatolt a törvényszolgáltatásba s a jog válságát idézte elő. Del Vecchio, Giorgio. A jogtudomány válsága. 2344 = Magyar Jogi Szemle. 1935. dec. Jogbölcseleti értekezés, amely a történeti korszakok változásának és a jog megújulásának összefüggését mutatja. Haensch, Carl. Zur Krisis unseres Strafrechts. Die Abkehr vom Zweckgedanken. 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 59. 1932. p. III—115. A német büntetőjog új pszichológiai megalapozása. Marx, Hermann. Krisis des Rechtsgefühls. 1743 = Das neue Reich. Jg. XII. 1929. p. 52—53. A szkepszis, relativizmus szellemének felbontó hatása a jogi érzékre. Obermeier, Rudolf. Die Krise der deutschen Justiz. 1743 = Das neue Reich. Jg. XI. 1928. p. 194—195. A jogelméletek válsága és a szellemi reform. Rüster, H. Krise im Recht? 1743 = Das neue Reich. Jg. XII. 1929. p. 143—144. A jog válsága egy kongresszussal kapcsolatban,, amelynek tárgya : vallás és jog.
